Ha ezeket a dolgokat sem sikerült megértenem az egyetemi fizikaórákon, akkor hülye vagyok vagy az oktatók magyaráztak (szándékosan) hiányosan?
1.
Ha egy elemre kötünk egy vezetéket, miért folyik benne áram? Felrajzoltam egy ábrát:
Az elektromosságról szóló fejezetek első oldalain közlik, hogy egy elektronra ható erő iránya a legnagyobb potenciálkülönbség irányába mutat. Ez szerintem a kék nyíl. Azonban a későbbi fejezetekben már magyarázat nélkül úgy veszi, hogy a piros irányba folyik.
2.
Az elektromosságról szóló fejezetek első oldalain úgy magyarázzák az elektromos mező működését, hogy egy rögzített töltés terében lerakunk egy próbatöltést, ami elindul, és ezáltal a mező munkát végez. Ez a munka abból adódik, hogy a tömeggel rendelkező próbatöltést gyorsítani kell. Később azonban magyarázat nélkül munkavégzést tulajdonítanak olyan mezőnek is, amelyben egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek az elektronok a vezetőben.
Nem választ kérek a kérdésekre, hanem közölni, hogy miben rossz a gondolkodásmódom, és a többi diákban ez miért nem ugyanolyan rossz. Vagy ha az oktatók magyaráznak rosszul, akkor miért teszik? Hisz ha a diákok többsége nem érti, akkor valószínűleg valóban rossz a magyarázat.
1: Ha azt hiszed, hogy az oktatók SZÁNDÉKOSAN rosszul magyaráznak, az sajnos elmebetegség (valószínűleg üldözési mánia), tehát a saját érdekedben menj el pszichológushoz.
2: Az ábrán a görbe vonal az szerintem egy vezeték. Ha így van, akkor ott a térerő nagyságrendekkel erősebb, mint a levegőben. Tehát nyugodtan veheted úgy, hogy vezető irányú a térerő.
3: A térerő megegyezés szerint a + pólustól a - felé mutat, viszont az elektronra (a - töltése miatt) ellenkező irányú erő hat.
4: Tehát a piros nyíl helyes.
5: Ha nem lenne ott a vezeték, a kék nyíl akkor sem helyes, mivel az erővonalak a + pólusból a - pólus felé mennek, tehát be kellene rajzolnod azt a vonalat, ami átmegy a próbatöltésen, az ott kb. függőlegesen megy, tehát a nyíl lefelé mutatna. Ugyanis a próbatöltést nem csak a + vonzza, hanem ráadásul a - taszítja, ezért mozog erre.
---
1: Ha egy töltés mozog valamilyen közegben, arra közegellenállás hat, és sok esetben emiatt beáll egy átlagos sebesség. Tehát az elektron nem egyenletesen mozog, hanem gyorsul, majd ütközik, akkor lelassul, majd megint gyorsul, megint ütközik... erre találták ki a "szabad úthossz" kifejezést.
2: Ez általában elég kicsi a teljes mérethez képest, és ekkor veheted úgy, hogy az elektron kb. állandó sebességgel halad.
3: Ez alól csak két kivétel van: a vákuumban mozgó töltés és a szupravezetés.
Kérdező, neked az a problémád, hogy az alapokkal nem vagy tisztában. Ne IQ-ból próbálj téves következtetésekre jutni és mindent összekeverve megmagyarázni jelenségeket, mert akkor ez lesz belőle, hogy semmit nem értesz, de a bevésődő rossz gondolatoktól sem szabadulsz meg könnyen.
Eladó körben azt javaslom, hogy tanulmányozd az elem felépítését.
A probléma onnan indul, hogy az általános iskolás fizika sincsen meg neked, és az oktató ezeket az általános iskolás részeket csak gyorsan ledarálja. Nem magyarázza hosszasan, mert egyrészt ennek már illene meglennie, másrészt, akkor nem maradna idő a valódi egyetemi tananyagra.
Gondolom, ha van matekod is, akkor ott se időzött el hosszasan az oktató a másodfokú egyenlet megoldóképletén vagy a Pitagorasz tételen.
Talán tanulhatnál némi alázatot, s kicsit visszavehetnél az arcból, kiváltképp akkor, amikor valaki segíteni próbál neked (amúgy tök ingyen), ugyanis az elektromos térerősség a igenis függ a közegtől (is), melyben a töltések találhatók.
(De amúgy az 1 -es válaszoló nem is erre hegyezte ki a leírtakat.)
Alázatot, ami neked segít elhelyezni magadat a spektrumon, neked ad önreflexivitást, hogy belásd, hogy tévedhetsz, máskülönben, esélyed nincs a fejlődésre, elvégre abban a hitben élsz, hogy te tudod jól, a másik meg nem, elvégre ő csak egy "pökhendi szar".
Másfelől, rá tudnál mutatni, mire alapozod ezt a véleményt? Mert én nem látom, hol volt sértő az, amit 1 -es írt.
#7
Mert szerinted nem pökhendi szar, aki felpontozza, hogy "A probléma onnan indul, hogy az általános iskolás fizika sincsen meg neked"?
Tessék, itt a tételes cáfolata, hogy mi a bajom az egyes válaszoló minden egyes sorával:
"Ha azt hiszed, hogy az oktatók SZÁNDÉKOSAN rosszul magyaráznak, az sajnos elmebetegség (valószínűleg üldözési mánia), tehát a saját érdekedben menj el pszichológushoz."
Ez egy mérhetetlen intolerancia a pszichiátriai betegek felé. Más kérdéseknél is elmondtam már, hogy járok pszichiáterhez, csak nem akarok gyógyszereket szedni, ezért az állapotom nem igazán javul. Te azonban ezt a "javaslatot", hogy menjek pszichológushoz olyan arroganciával mondtad, amiből kiderült, hogy csak egy intoleráns f.sz vagy a beteg emberek felé.
"Az ábrán a görbe vonal az szerintem egy vezeték. Ha így van, akkor ott a térerő nagyságrendekkel erősebb, mint a levegőben."
Mind a két nyíl irányába ugyanaz a közeg van, csak a kék nyíl irányában hamarabb elkanyarodik a vezeték. Szóval továbbra sincs semmi mondva arról, hogy mi készteti az elektront, hogy a piros nyíl irányába menjen. (Amúgy rajzolhattam volna olyan ábrát is, ahol nyílegyenesen a + felé mutat a vezeték, mégis a másik irányba mennek az elektronok.)
"Ha egy töltés mozog valamilyen közegben, arra közegellenállás hat, és sok esetben emiatt beáll egy átlagos sebesség. Tehát az elektron nem egyenletesen mozog, hanem gyorsul, majd ütközik, akkor lelassul, majd megint gyorsul, megint ütközik... erre találták ki a "szabad úthossz" kifejezést."
És erre honnan a lótúróból kellene rájönnöm az elektromosság olyan formájú tárgyalásánál, ami mechanikai alapon építette fel az elektromosságot a bevezetésben?
Szóval érted már, hogy az egyes válasz miért egy nagy semmi?
Nem tudok most mindenre reagálni, mert el kell érnem a gépemet (komolyan), de azért valamit, amit fontosnak tartok leírnék, mert talán hasznodra lehet.
Jó 20 évvel ezelőtt én is kaptam hasonló diagnózist - más területen - de nem találtam sértőnek, hanem igyekeztem "kívülről" szemlélve magamat objektíven megítélni, hogy mi az a skillset (soft skilleket is beleértve) amivel már rendelkezem, s mi az, ami kell a céljaim eléréséhez.
Vettem a különbséget, s készítettem (értsd: fizikailag is leírtam papírra) egy hosszabb távú tervet és egy napi teendőkre lebontott változatot is, hogy ledolgozzam a hátrányt, s voila, elértem, amit akartam.
Megjegyzem, permanensen így "működöm", s - legalábbis nekem - nagyon bejön ez már kamaszkorom óta. Esetleg érdemes lehet kipróbálni. Nyilván, a munkát bele kell tenni, s folyamatosan felülmúlni az addigi teljesítményt, mert különben sz*rt sem ér az egész.
By the way.. épp így jártam el akkor is, amikor úgy 13 éve ráébredtem, hogy van tennivalóm a személyiségem kapcsán is. Felkerestem egy klinikai pszichológust, akivel jó 3 évig heti szinten végigvittünk egy imaginatív terápiát, ami valóban feloldotta azokat a korlátokat, melyek miatt belekezdtem.
De, hogy mondjak konkrét példát is, ami a legutóbbi "projektem" volt: néhány évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy kiköszörülöm az engem zavaró csorbát és az addigi "angolocska tudásocskámat", piszok sok idő, tanulás, gyakorlás, stb befektetésével native speaker szintre húztam fel.
(Nem én minősítettem így magamat, hanem azok, akikkel kommunikálok.)
Most épp programozást tanítok (beágyazott rendszerek szakirányon) egy egyetemen. Franciaországban. Angolul.
Szóval, hajrá!
Persze, semmi sem kötelező.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!