Igaz, hogy régen (régebben, mint ezelőtt 30 éve) sokkal hidegebbek voltak a telek?

1996

https://www.youtube.com/watch?v=715SJpsq7ic

1987 nagy havazásai

https://www.youtube.com/watch?v=86VsSTKynT0

Természetesen nem igaz, mint ahogy 1 linkjéből kiderül, semmivel nem voltak hidegebbek vagy havasabbak a telek régen. Közvetlen a kép ha valaki nem találja meg.

pécsi fagyos napok: [link]

pécsi havas napok: [link]

(Szomorú hogy a cáfolat után pl #7 simán leírja, a tömeg meg felpontozza név alapján.)

A nagyszüleid rosszul emlékeznek, ez gondolom annak tudható be hogy az oktatásban a decembert télnek veszik, amikor az még ősz, és így hamis emlékek keletkeznek. Esetleg valami másnak. Mindenesetre majd január február márciusban térjünk vissza a kérdésre.

Én napi szinten nézegetem az időkép hőtérkép oldalát, itt minden nap közli az aznapra érvényes melegrekordot és hidegrekordot.

A melegrekordok adatai legtöbbször a közelmúltból vannak, a hidegrekordok meg sokszor százévesek, vagy 60-70 évesek. Tény, hogy voltak nagyon hideg évek. A közelmúltból nem nagyon emlékszünk ilyenekre. A saját életemből az 1995-ös télre emlékszem, amikor nagy hó esett Budapesten is és például az Üllői úton a Kálvin tér és a Nagykörút közötti szakaszon kb. két hétig álltak a széles járdán lévő parkolóban félméteres hóval betemetve és belefagyva a kocsik, amiket nem használtak a tulajdonosaik napi szinten.

Jelenleg a legmelegebb Kurd településen van: 15.89 °C (kurd), a leghidegebb Bucsu településen van: 3.3 °C (nerno1952)

Országos átlag: 8.85 °C

Napi melegrekord: 17,5 °C (2022, Főnyed)

Napi hidegrekord: -24,2 °C (1969, Lenti)

[link]

Annyit még hozzátennék, hogy régen sűrűn fagytak be a tavak és kijártak az emberek léket vágni és úgy halásztak. Másrészt nagy jégtömböket vágtak ki baltával, fűrésszel és hordtak el lovaskocsival föld alatti vermekbe (azok voltak a jégvermek, ismered a mondást, hideg van, mint a jégveremben) és azzal oldották meg a tartósítást, hiszen nem volt, vagy nem volt még elterjedt elektromosság és hűtőházak, hűtőszekrények, ezek a 20. század termékei. És régen is tartósítani kellett valahogy a sózás, füstölés és szárítás mellett.

Most pedig ezen régi technikák hiányában éhenhalnánk, ha egyszer csak, mondjuk egy óriási napvihar miatt hónapokra elmenne az elektromosság...

Én az ország észak-keleti részén nőttem fel (73-as születésű vagyok). Minden télen volt hó. Ha tél, akkor hógolyózás, hóember, és szánkózás. Sokszor volt mai szemmel vastag 20-40 cm magas hóréteg és ez inkább hetekig mint napokig megmaradt. Amikor kicsit jobb idő volt, akkor is az ereszeken lecsepegő víz ismét megfagyott, így lógtak róla a jégcsapok.

Amikor esett a hó, akkor a család férfitagjai rendszeresen el kellett, hogy lapátolják a bejárat elől, különben nem tudtunk volna kimenni.

Olyan sok volt, hogy gyerekként nehéz volt járni benne, mert belesüppedtél kétszer a bokád fölötti mélységben. Muszály volt a csizma, mert különben belement volna a hó a cipődbe.

#13-asnak üzenem, hogy nézze meg jobban az általa belinkelt grafikon utolsó 10 éves szakaszát, láthatóan alacsonyabbak az oszlopok, mint a korábbi években.

"ha egyszer csak, mondjuk egy óriási napvihar miatt hónapokra elmenne az elektromosság"

azért amekkora napvihar egy hónapokig tartó áramszünethez kéne, attól a fél bolygónak gatya lenne élővilágostul.