Tudományos értelmben van értelme a vélemény szónak?

Ilyen esetben - bizonyítékok nélkül - mindkettő marad vélemény.

Esetleg egy kicsit jobban érdemes figyelni rá, mint Mari néni véleményére, de ennyi.

Ha ő nem tudta bizonyítani, akkor még nincs bizonyítva.

A dolgok kicsit bonyolultabbak.

Az állítás egy dolog igazságtartalmának megfogalmazása, bizonytást igény, és ez jó esetben be is következik.

A vélemény szubjektív, az kijelentő álláspontját tükrözi egy dologról, ami nem egyértelmű. Vagy azért, mert nem teljesen ismert, vagy azért, mert többféle értelmezése, értelme lehetséges.

Nem keverendő a konkrét ember és egy szerep, akár az, amelyben az adott ember van. Az ember lehet szubjektív, és fogalmazhat úgy meg dolgokat, hogy egyidejűleg egy másik ember más állítása is igaz. Egy szerep az illetékességi köre hivatalos álláspontja, soha nem vélemény, hanem állítás.

Fontos az is, hogy az ismeret mindig véges, akár egy emberé, akár egy szerepé (területé). A világban fejlődés van, ez azt jelenti, hogy egy későbbi időpontban dolgokról több az ismeret, mint egy korábbi időpontban.

Fentiek alapján a kérdésben szereplő dolgok erősen összemosódnak, ezért lehetőség van azokat sokféle (ellentétes) módon is értelmezni. Ugyanakkor akár fizikáról, akár orvosi kérdésekről, vagy bármiről legyen szó, a tudomány nevében csak olyan kijelentések tehetők, amelyek sok szempontból és módon bizonyítottak. Még ekkor is lehetséges éppen a fejlődés miatt, hogy később korrekcióra van szükség, ám ez egyfelől sose negligál valódi tudományos tézist, mindössze új értelmezési tartományba helyezi, másfelől ez is csak egy következő fokozat. Éppen ezért felelős kutató mindig úgy nyilatkozik, a tudomány jelenlegi állása szerint a tudomány (nem én) erről ezt az álláspontot képviseli. Esetünkben a rákról vagy az univerzumról.

Ugyanakkor mindig vannak határterületek, ahol elég sokat tudunk véleményalkotáshoz, de nem eleget állításhoz. A véleményalkotás itt alapvető, hiszen kutatási irányt jelöl ki, ez a kutatás lényegi jelentése. Egy konkrét rákfajtáról (nem pedig általában a rákról) például nagyon sokféle ismeret van, például a keletkezés módjáról, lefolyásáról, de nem elegendő a terápiához. Teljesen természetes (és főként tudományos, felelősségteljes) tehát egyes orvosok véleménye arról, mit lenne érdemes következő lépésként tenni. És az is magától értetődik, hogy más orvosok más véleményen vannak, éppen ez a vita hozza a hatékony kutatást.

A hiba akkor keletkezik, ha kutatók az érv módszertanaként a közvélemény nyomását próbálják felhasználni. Vagy ha laikus érdeklődők a helyzetet félreértve beleártják magukat, véleményt fogalmaznak meg nem vagy félreértett dolgokról. Ebben szurkolónak lenni jó dolog, a beleszólás, vélemény azonban a partvonalon túlról történé bekiabálás. Nem az ő dolga! Majd akkor lesz az, ha bizonyítható hibát talál. Akkor is a megfelelő eljárás mentén, mert a szabályokat - bármennyire kényelmetlenek - éppen ezért, a hatékonyságért találták ki.