Tudományos értelmben van értelme a vélemény szónak?

Egy tudosnak lehet hipotézise egy jelenség magyarázatára. Ezek inkább intuitiv sejtések, nevezhetnénk véleménynek.

A tudomány ezeket nem kezeli tényként, hanem lehetséges magyarázatként.

Ezeket vagy igazolják a megfigyelések, mérések és adnak megbizhato joslatot és elfogadják mint valos dolgot.

Vagy nem igazolják a megfigyelesek es elvetik.

A természettudomány a világ jelenségei közötti összefüggéseket igyekszik feltárni, a világ jelenségeiről modellt alkotni. Ezek legtöbbször megfogalmazhatók a matematika nyelvén, pl. képletként.

A hipotézis valami előfeltevés, sejtés, amit aztán szintén meg lehet fogalmazni összefüggésként, és majd a kísérletek, mérések, megfigyelések eldöntik, hogy a hipotézisként felvetett összefüggés valós-e vagy sem.

A tudós meg nem egy embert jelent, hanem egy funkciót, egy működést. Ha egy tudós a méréseire, megfigyeléseire alapozva tesz egy kijelentést, akkor tudós, és amit mond, azt a tudomány mondja. Ha nem ilyenre alapoz egy kijelentést, akkor az nem tudomány, tényleg szimplán csak vélemény. De miért ne lehetne egy tudományos munkát végző embernek a tudomány határain túlra mutató kijelentése, véleménye. Oké, abban, hogy szerinte cukorral kell enni a túrós tésztát, abban a kérdésben irreleváns, hogy ő tudós-e amúgy vagy sem.

Viszont vannak a tudomány működéséhez kapcsolódó, de szigorúan véve és szűken értelmezve nem tudományos kérdések, amiben lehet relevanciája annak, amit tudósként tud. Pl. hogy érdemes-e pénzt befektetni a részecskefizikai vizsgálatokba, mondjuk építeni egy új részecskegyorsítót. Ez nem tudományos, hanem gazdasági, szervezési kérdés, de mégiscsak relevanciája van annak, hogy az illető úgy sejti – az a véleménye –, lesznek ezen a területen olyan áttörések, amik miatt megéri a befektetést. Szűken érzelmezve ez nem tudomány, de tágan értelmezve a tudomány működésén belüli témakör.

Az, hogy léteznek-e párhuzamos univerzumok, az szigorúan véve nem természettudományos kérdés, maga a kérdéskör jellegéből fakadóan nem egy falszifikálható kérdésről van szó, így a kérdéskör nem annyira fizikai, mint inkább filozófiai természetű kérdés. Ebben egy tudománnyal foglalkozó embernek lehet véleménye, miért ne lehetne. Nem tudós minőségében fogja azt mondani, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, hanem emberkét, kvázi filozófusként, de igen erős természettudományos ismereteire *is* támaszkodva vélekedik így vagy úgy.

"nem egy falszifikálható kérdés"

Egyelőre.

De ha valaha az lesz, az a tudósoknak lesz köszönhető.

Én úgy gondolom, hogy az univerzum a mi világunk, annak minden részével együtt.

HA VISZONT létezik másik világ, az NEM része a mi világunknak. Ha esetleg valamilyen módon kölcsönhat vele egy ideig, akkor sem.

Ez hasonló dolog, mint hogy ma mit hívunk atomnak.

A világ néha kénytelen túllépni az elavult meghatározásokon.

> HA VISZONT létezik másik világ, az NEM része a mi világunknak. Ha esetleg valamilyen módon kölcsönhat vele egy ideig, akkor sem.

De. Ha kölcsönhat velünk, akkor elmondhatjuk, hogy létezik, tudomást szereztünk a létezéséről. Márpedig az univerzum minden létezők összessége. Ha létezik, akkor definíció szerint az univerzumunk része. Ha nem az univerzumunk része, akkor vagy nem létezik, vagy a létezése és a nem létezése nem különböztethető meg egymástól (mondhatni számunkra nem létezik).

Aztán lehet egy szűkebb definíciót is adni az univerzum szónak, de ha abból a definícióból indulunk ki, hogy az univerzum minden létezők összessége, akkor a definícióból következően univerzumból egy van, a párhuzamos univerzumok hipotézise nem ellenőrizhető, a létezésük állítása nem természettudományos, hanem maximum filozófiai felvetés, ami adott megközelítésből lehet akár racionális felvetés, de ez már nem a természettudományos kereteken belüli kijelentés.

És amúgy lehet új definíciót is adni az univerzumnak, mint ahogy helyesen rámutatva az atomnak is adtunk új definíciót. Persze ennek az oka inkább történeti jellegű, mire kiderült, hogy az atomnak is vannak alkotóelemei, van belső struktúrája, addigra annyira elterjedt az atom fogalma és az, hogy mit hívunk annak, hogy jobbnak találtuk inkább megtartani és újradefiniálni a fogalmat, mintsem az elemi részecskéket hívni ezentúl atomnak, és új nevet találni annak, amit ma atomnak hívunk.

Szóval nem lehet kizárni azt, hogy adunk majd az univerzumnak egy újabb, szűkebb jelentést, és aminek mentén már beszélhetünk természettudományos keretek között is más univerzumokról. De itt és most a párhuzamos univerzumok az univerzum szónak a ma általánosan elfogadott definíciója szerint nincs természettudomány szempontjából értelmezhető jelentéstartalma, a felvetés filozofikus, spekulatív természetű, még akkor is, ha adott szempontból észszerű felvetés. Itt és ma erről csak véleménye lehet valakinek, ami természettudományos szempontból nem tény, de még csak nem is hipotézis.

Hogyan minősítenél egy olyan világot, ami kb. egyidős velünk, de idáig nem volt kölcsönhatás velünk, viszont most egy éven keresztül lesz?

Aztán megint nem.

> Hogyan minősítenél egy olyan világot, ami kb. egyidős velünk, de idáig nem volt kölcsönhatás velünk, viszont most egy éven keresztül lesz?

> Aztán megint nem.

Az – a ma elfogadott meghatározás szerint – nem egy másik univerzum, hanem a mi univerzumunknak egy eddig nem ismert területe lesz. De ott – több is van –, ahol a párhuzamos univerzumok létének koncepciója felmerül, amúgy nem teljesen ilyenek. Ezekben a koncepciókban a párhuzamos univerzumok léte falszifikálhatatlan. A felvetés más természetű problémákat old meg. Pl. az antropikus elvet igyekszik racionalizálni. Vagy a szuperpozíció elvének igyekszik egyfajta szimmetriát biztosítani. Egyikben sem olyan ez a párhuzamos univerzum, ami érintkezne a mi világunkkal, amiről valós, megfigyelésekre, mérésekre alapozható tudásunk lehetne. Elvi szinten sincs erről szó, a felvetés módja eleve magában foglalja azt is, hogy ezekről nem tudunk információt szerezni sem most, sem később.