Az Univerzumról bármiféle fizikai tudás nélkül megállapítható, hogy nem lehet determinált? (Nehéz kérdés, csak haladóknak!) (Aki kiejti a kvantum szót a száján, azonnal lepontozom!)

Hogyan dönt mindkét univerzum azonos x-mellett?

Ha kommunikálnak, akkor kihat egymásra a két univerzum, effektíve ugyanúgy lehet determinisztikus a döntés, mint egy univerzummal.

Egy más lehetőség, hogy van valamilyen multiverzumos szabály, ami alapján ezeknek a döntéseknek az eredmény mindíg az x. Az x pedig több kiinduló helyzetből is megközelíthető. Ez is determinisztikus.

(Egy cseppet lehetnél udvariasabb.)

> Eddig 0 ember értette a leírtakat.

> "De az állítás megfordítása nem igaz"

Attól tartok, hogy te nem teljesen jól érted a determináltság fogalmát. A determináció a szó általános jelentése szerint azt jelenti, hogy minden esemény a *korábbi* állapotok által meghatározott. A determinizmus lényege a valódi véletlen létezésének az elvetése. Vagy más megközelítésben a determinizmus azt álltja, hogy az Univerzum minden ténylegesen megtörténő eseménye okozati szempontból elkerülhetetlen. Az egész a kauzalitásra épül, ahol az ok és az okozat nem szimmetrikus, az ok időben mindig megelőzi az okozatot.

A #5-ös válaszban írt matematikai példámra ez fennáll. Az, hogy 19-ből kiindulva az első lépésben 82-t, a második lépésben 68-at kapunk, az a 19 által meghatározott, okozati szempontból elkerülhetetlen, hogy ezek legyenek az eredmények az első két lépés után, az eljárás eredményei a kiinduló érték által determináltak, nincs véletlen faktor, ami két vagy több különböző eredményt valószínűségi alapon döntene el.

Az, hogy egy összefüggésrendszer az időre nézve szimmetrikus-e a determinisztikussága szempontjából az attól függ, hogy milyenek ezek az összefüggések. 19-ből indulva az első lépésben kizárólag 82-t kaphatunk, mást nem. Viszont pl. 50-et kaphatunk a 55-ből is, meg a 71-ből is, meg a 17-ből indulva is. Ezen összefüggés egy függvény, de nincs inverz függvénye, ami analóg azzal, hogy az egyik irányba az eljárás determinisztikus, a másik irányban viszont nem az.

Nem teljesen. Időben előrefelé nézve lehet egy összefüggésrendszer determinisztikus és nemdeterminisztikus is. Az idő irányát megfordítva úgyszintén. Viszont az egyik nem következik a másikból, így négyféle eset van:

1. Mindkét irányban determinisztikus az összefüggésrendszer. Ennek egy matematikai analógiája pl. egy

aₙ = aₙ₋₁ + 1

szabály, hiszen ebből következik, hogy

aₙ₋₁ = aₙ - 1

2. Időben előrefele determinisztikus, de visszafelé nem. Ennek pl. a

aₙ = |aₙ₋₁| + 1

sorozat felel meg, hiszen ebből:

aₙ₋₁ = ±( aₙ - 1 )

Hogy aztán plusz-e, vagy sem, azt meg eldönti a véletlen.

3. Időben előrefele nemdeterminisztikus, de visszafelé igen. (Lásd az előző megfordítását.)

4. Egyik irányban sem determinisztikus. Pl.:

aₙ = aₙ₋₁ ± 1

ami megfordítva:

aₙ₋₁ = aₙ ∓ 1

~ ~ ~

Tehát azzal, hogy rámutattál, hogy egy adott helyzet csak időben visszafele nemdeterminisztikus törvények révén jöhet létre, a törvények időben előrefelé való determinisztikus vagy nemdeterminisztikus voltáról nem mondtál el semmit.

(De ahogy utaltunk rá ez is hiábavaló, mert mi Univerzumunkban a megfigyelések alapján a fizikai törvények olyanok, hogy egyik irányban sem determinisztikusak. Nyilván a fizika jelenlegi állása szerint, de a részecskék állapotának beállítását megakadályozó egyik tényező, a határozatlansági reláció eléggé jól tesztelt, eléggé valószínűtlennek tűnik az, hogy alapjaiban bizonyul hamisnak, és valamiféle más determinisztikus összefüggés képes kimagyarázni, hogy miért tűnt igaznak. De akár ki lehetne térni arra, hogy végtelen pontossággal beállítható-e egy részecske állapota, ha az adott tulajdonság folytonos mennyiséget jelent, beállítható-e minden részecske állapota úgy, hogy ne rontsa el már beállított állapotú részecskék állapotát, véges belátható idő alatt véghezvihető-e ez, aminél nem mellékes szempont, hogy az univerzum végtelen-e, vagy hogy mekkora energiát igényel ez a művelet, vagy mennyire sérti mondjuk az entrópia törvényét.)

"Attól függ, hogy hogyan definiáljuk az Univerzum fogalmát. "

Már definiálva van. Latin szó, Universum = egyetemesség, világmindenség.

Universus = egész, összes, együtt valamennyi.