Az Univerzumról bármiféle fizikai tudás nélkül megállapítható, hogy nem lehet determinált? (Nehéz kérdés, csak haladóknak!) (Aki kiejti a kvantum szót a száján, azonnal lepontozom!)

Rossz a peldad, igy nem ertjuk, mite is vagy kivancsi.

Attol hogy ket rendszer nem determinisztikus, meg lehet az allapotuk egy adott idoben azonos.

Vegyel ket dobokockat es dobj veluk egyszerre. Lehet, hogy mindkettovel hatost dobtal, de attol meg a kockadobas nem determinisztikus.

A peldadnal maradva: adott idopontban mindket rendszerben minden reszecske minden merheto allapota ugyan az. Ettol meg 5 perc mulva a ket rendszer kulonbozo lesz.

> Az Univerzumról bármiféle fizikai tudás nélkül megállapítható

Bármiféle fizikai tudás nélkül rengeteg dolog és annak az ellenkezője is megállapítható. A természettudomány alapja az, hogy a világról az alapján alkotunk képet, amit a megfigyeléseinkből, méréseinkből megtapasztalunk.

> Tételezzük fel, hogy mindkét emberiségnek nagyon fejlett a technikája, és tökéletes pontossággal be tudja állítani az összes részecske állapotát.

És ez az a pont, amit fizikai tudás nélkül lehet csak feltételezni. Csakhogy a fizikai tudásunk alapján erre nincs elméleti lehetőség sem. Nem a technika fejletlensége miatt, hanem mert a fizikai világ törvényszerűségei nem teszik ezt lehetővé. Igen, a kvantumfizika törvényszerűségei.

De feltételezhetünk egy olyan Univerzumot, amiben mások a fizika törvényei, ahol az Univerzum véges, egy részecske összes állapota végtelen pontossággal beállítható anélkül, hogy a többi részecskére ez hatással lenne, és gyakorlati lehetőség is van erre. De minden ebből levont következtetés erre a hipotetikus Univerzumra lesz érvényes és nem a miénkre.

De azért a vicc kedvéért folytassunk ezen spekulatív, a fizika eddig ismert törvényei alapján nem lehetséges felvetésből.

> Tehát beállítják a két Univerzumot pontosan azonosra, annak ellenére, hogy korábban nem voltak azonosak. Ez ellentmond a determináltságnak.

Nem mond ellent. A determináltság azt jelenti, hogy egy kiinduló állapotból egyetlen és csakis egyetlen következmény születhet, így minden jövőbeli állapot előre meghatározott bármilyen – akár önkényesen – megválasztott kezdeti időpontbeli állapot által. De az állítás megfordítása nem igaz, a determináltság nem mondja azt, hogy ne lehetne két különböző állapotnak ugyanaz a következménye, hogy egy állapot ne alakulhatna ki két különböző múltbéli állapotból.

Vegyünk egy matematikai példát, az un. boldog számokat. Adott egy szám. Mondjuk a 19-es. Az ezt követő számot úgy képezzünk, hogy a számjegyeket külön-külön négyzetre emeljük és ezeket összeadjuk: 1² + 9² = 82. A dolog determinált, az, hogy a 19-es számból indultunk el, abból szükségszerűen következik, hogy 82-t kaptunk, mást nem kaphattunk. Folytatva a módszert:

8² + 2² = 68

6² + 8² = 100

1² + 0² + 0² = 1

1² = 1

1² = 1

stb…

Az, hogy a negyedik lépésben 1-et kaptunk az determinált volt azáltal, hogy előtte 100-at kaptunk, amit meg determinált az, hogy előtte 68-at kaptunk. Az, hogy a 19-ből négy lépésben eljutottunk 1-ig, az máshogy nem is történt volna, ez egy determinisztikus eljárás.

Viszont ha 32-ből indulunk, akkor a dolog így néz ki:

3² + 2² = 13

1² + 3² = 10

1² + 0² = 1

Természetesen ez is determinált, abból, hogy 32-től indultunk, abból szükségszerűen következik, hogy a 3. lépésben 1-et kaptunk. Mást nem kaphattunk.

Tehát az, hogy különböző kiinduló állapotok azonos állapothoz vezettek, az nem mond ellent annak, hogy egy állapot fix összefüggések mentén meghatározza a későbbi állapotokat, és amiben nincs szerepe a véletlennek.

Nincs olyan, hogy két Univerzum.

Az Univerzum az a világ, amelyben minden benne van. Ha teszem azt az ismert Univerzumon kívül találunk mégis valamit, akkor az automatikusan része lesz az Univerzumnak, csak eddig nem tudtunk róla.

Ettől még nem teljesen értelmetlen a kérdés, mert az Univerzum hierarchiákból áll, van ugye a Föld mint bolygó, aztán a Naprendszer, ami egy galaktikában van, de vannak galaktikus halmazok, amelyek extra-halmazokat és azok szuper-halmazokat alkotnak és így egyre nagyobb csoportosításokról beszélünk, de Univerzum csak egy van.

> Nincs olyan, hogy két Univerzum.

Attól függ, hogy hogyan definiáljuk az Univerzum fogalmát. Annyiból igazad van, hogy a szó eredeti jelentése szerint az Univerzum minden létező dolgok összessége, így jellegéből fakadóan csak egy van belőle, ahogy arra a neve is utal.

De ott van a multiverzum koncepció. Ebben egy univerzumot alkotnak azok a létezők, amik egymással a jelenben vagy a jövőben közvetett vagy közvetlen módon kölcsönhatni képesek, így létezhetnek egymással „párhuzamos” univerzumok, aminek a részei között a jelenben és a jövőben közvetett módon sem lehet kölcsönhatás. Ezek között lehetnek, amik között a múltban volt/lehetett kölcsönhatás, de olyanok is, amiben nem.

A gond ezzel nyilván az, hogy a párhuzamos univerzumok léte falszifikálhatatlan. Nincs elvi mód sem arra, hogy egy párhuzamos univerzum létezését cáfoljuk, hiszen definíció alapján egy velünk párhuzamos univerzummal sem a jelenben, sem a jövőben nincs kölcsönhatás, így semmiféle információnk nem LEHET egy velünk párhuzamos univerzumról vagy annak hiányáról. Ez azt jelenti, hogy sem a párhuzamos univerzumok létezése, sem annak a tagadása nem befolyásolja semmiféle jövőbeli esemény várható kimenetelét, a létezésükből vagy elvetésükből nem következik olyan következmény, ami összevethető lehetne bármiféle megfigyeléssel, így tulajdonképpen nem is mond el a multiverzum koncepció semmit a valóságunkról. Így tudományos értelemben még csak hipotézisnek sem nevezhető. Bár a fogalom, illetve a felvetés fizikusoktól ered, de alapvetően nem természettudományos, sokkal inkább filozófiai természetű koncepcióról van szó.

> Ha az Univerzum előrefele determinált, akkor visszafele is. Ha ezt nem tudod, akkor a böngésződ vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Vajon ha ugyanazon az oldalon vagyunk, akkor a böngészőnk vissza gombja ugyanoda fog visszadobni minket?