Miért esznek húst az emberek miközben egyértelmű, hogy az ökológiai következménye jelentősen rosszabb mint a növényi étrend követése?

Mert mindenevő.

Ha átszoktatod a cápát a lucernára, akkor fogok én is szóját enni disznó helyett.

Köszönöm a cikket (első vagyok), nem kellenek a pontos kutatások mert ebből is kiderül hogy a kérdés igazából nem a kérdésről szól (ami a "növényi étrend követése" megközelítést tartalmazta, i.e. az állati és növényi eredetű fehérjék közötti élettani hatásokat), hanem gyakorlatilag a termelés erőforrás-igényének az összehasonlításáról.

A kérdés elbagatelizálásával azonban nem értek egyet, természetesen nem csak a tehénfingról van szó hanem a földterületről, amin a tehén legel, a vízről, amit megiszik, a takarmányról, amit megeszik, az energiaigényről, ami a tartásához kell, stb. Tehát ezen kár vitatkozni hogy a növényi eredetű fehérjék előállítása a bolygó terhelését nézve sokkal alacsonyabb.

Na de. Mindezt figyelembe véve, adja magát a kérdés: hogy is van akkor az, hogy 100 gramm állati eredetű fehérjét mégis olcsóbb megvennem a boltban? 1 kg csirkemell 1200 forint (van már 1090-ért is), 3 kg bab (hogy ugyanannyi fehérjéd legyen) 1500 forinttól kezdődik. (1-1 Google keresést végeztem, nem piackutatást.)

Illetve persze van erre is válasz (a dolog nyitja a termelés volumene), de a kérdés az, hogy miért esznek az emberek húst, erre pedig sok válasz lehet (megszokás, tudatlanság, közöny, kulináris élvezeti érték, táplálkozási megfontolás, etc.), annyi azonban biztos, hogy amíg rántott babot csinálni drágább, mint rántott csirkét, addig nem is érdemes arról beszélni, hogy miért nem esznek több növényi eredetű fehérjét az emberek. Azért, mert a többségnek nincsen arra anyagi lehetősége hogy minden egyes étkezés alkalmával megfizesse a bolygóvédelmi prémiumot, még akkor sem, ha szeretné.

A kérdés másik, sokkal szomorúbb fele, hogy még ha minden európai (mind az a 450 millió darab) minden étkezés alkalmával meg is fizetné a "bolygóvédelmi prémiumot" és csak drága, növényi eredetű fehérjét enne, az 1.3 milliárd lakost számláló India energiaigényének több mint 70%-át akkor is szén égetésével állítanák elő, tehát a szomorú igazság az, hogy a CO2 megfontolásából mondjuk nagyjából pont tök mindegy, hogy mi, nyugati kultúrlények mit eszünk, és mit fogyasztunk. A probléma forrása nem a háztartásokban keresendő, a háztartás a saját erőforrásainak függvényében az előtte lévő lehetőségekből választ, a választást magát nem tudjuk befolyásolni (és talán nem is szabad), a lehetőségeket viszont kötelességünk lenne a jelenleginél jobban szabályozni.

Mivel az ember mindenevő, a természetes ősztöneinek megfelelő étrenden fog élni és nem fog ideologiai kérdést csinálni belőle a tulnyomo többsége. Nem is lenne korrekt elvárni szerintem mert annyire életszerütlen, mint azt várni hogy ne szexeljen a tulnépesedés miatt.

A megoldás nem a hús evés kriminalizálása hanem megfelelő technologiák es modszerek kidolgozása.

Példál olyan támogatási es ado rendszer, hogy luxus legyen 100km-nel távolabbrol származó élelmiszer fogyasztasa. Ahogy régen is es nem ment tönkre a bolygó.

Tele vannak a boltok más földreszekről származó ételekkel. Erröl ilyenkor nem esik szó pedig a hajok baromi nagy co2 kibocsájtok.

Régen is ettünk húst de ilyen ipari tevékenyseg nem volt. Hol a hiba?