Hogyan kell elképzelni a Tiktaalik megjelenésének az evolúciós folyamatát?

Ma is vannak olyan halal, ami uszonyait szárazság idején mászásra használja, ha jól tudom épp gond is van velük, mert nagyon invazív faj.

Ebböl simán el tudom képzelni, hogy volt olyan egyed, aki inkább a szárazföldön keresett menedéket, ritkán ment a vízbe, majd évmilliók alatt átalakult.

Pontos evolúciós utat nem tudok mondani.

Ma is élnek halak amik képesek a parton is mozogni, illetve léteznek mindenféle kiegészítő légzések s egyebek a kopoltyú mellett. Utóbbira példák:

Ha elmész szinte bármelyik akvarisztikai üzletbe ott biztos találsz labirintkopoltyús halakat (pl: sziámi harcoshal/ betta, gurámik, paradicsomhalak). Ők jellemzően oxigénszegény, mocsaras területeken alakultak ki s ezért képesek hasznosítani a légköri levegőt. Ezért képesek a betták egy pohárban is túlélni. Mármint az messze elmarad az optimális tartási körülményektől s meg is halnak viszont nem az oxigénhiánytól.

Létezik béllégzés is mikor a hal lenyel a levegőből és egy bizonyos bélszakaszában hasznosítja. Harcsáknál is jellemző, állatkereskedésben kapható corydoras harcsáknál megfigyelheted ahogy néha felrohannak a felszínre kortyolni egy kis levegőt.

Létezik bőrlégzés mikor a hal a bőrén keresztül is képes hasznosítani a légköri oxigént amíg nedves a bőre. Ez egyébként tipikus kétéltű vonás mert a békák-gőték is képesek rá, sőt néha még fontosabb is mint a tüdős légzés.

Tüdős halak is léteznek. Igen, tüdejük van mint nekünk (csak a miénknél primitívebb).

[link]

Meg van olyan is mikor a hal beássa magát az iszapba s “betokosodik” amíg tart a száraz időszak (ami akár hónapokig kinyúlhat) s majd újra előjön egy esőzést követően. Azt hiszem a hazai csíkfélék (pl: réti csík, kövi csík) képesek ilyenre. Azt nem tudom közülük mindegyik tud-e ilyet, minden esetre létezik ilyen.

Aztán a parton mászkáló halakra talán legjobb példa az iszapugró géb:

[link]

De itt van egy még érdekesebb videó:

[link]

Viszont jöhetne a kérdés ,hogy oké, képesek lehetnek a partra evolválódni, de miért tennék? Nos valószínüleg itt is a betöltetlen ökológiai fülkék adják meg a választ mert a növények és gerinctelenek valamivel hamarább kezdték meghódítani a partokat mint a gerincesek. Azaz a parton volt kaja viszont még nem voltak ragadozók (azt nem tudom a gerinctelenek közül hány viszonylag nagytestű ragadozó élt akkortájt), ellentétben a vízzel ahol akkoriban már bőven volt élővilág, ragadozókkal meg egyéb versenytársakkal.

Persze a mai parton bicegő halak aligha fogják meghódítani a szárazföldeket amíg vannak náluk jobban alkalmazkodott gerincesek.