Az ember - vagy legalábbis a fényszennyezés megjelenése - előtti korban, az éjszakai égbolt szabad szemmel is ilyen volt?

Persze, hogy nem ilyen volt. Egy kicsit látványosabb.

Természetesen csak tiszta éjszakákon. Akkor "csillagosabb" volt az ég.

Nagyon sokat számít ám a városok, nagy települések, kivilágítottsága, az égre vetülő fénypászmák "csillagelnyomó" hatása. A városi (éjszakai) égbolt ebből a szempontból egy kudarc. Semmi. Tán néhány "fényesebb" csillag pislákol. Oszt jóccakát. :D

Hosszasan folytathatnám, de... kezdjünk populárissal. (És valószínű azzal is folytatjuk. És fejezzük be.. :DD)

[link]

Tudod mit? Ide nyomom az egész ilyesmit.

[link]

Van azért más is!

Beírtam: "a kivilágított Föld". Ezt kaptam (millió más mellett:

[link]

A többi: :D

[link]

Na jó. Sok mindent lehetne még mondani, de minek?

dellfil

Pedig lényegesen láthatóbb volt, de azért ma is ha valaki olyan helyen jár, vidéken, de még inkább a természetben, ember nem lakta helyeken, akkor a városihoz képest meglepő látványban lehet része. Leginkább az olyan természeti helyek jöhetnek szóba, ahol város még a távolban sincs, mert a városok fölött és körzetében is van egy fényes övezet és még az is befolyásolja a látványt.

Ezt nevezik fényszennyezésnek. Mint egy teliholdas éjszaka is, csak a Hold miatt kevesebb csillag látszik és a látási viszonyok egész jók világítás nélkül is. De ugyanez a legtermészetesebb változatában, amikor egyszerűen csak nappal van, feljön a Nap és a fénye elnyom minden csillagot. Na ugyanez a jelenség az összes fény esetében jelen van, de nyilván a Nap fénye a legerősebb. Ettől még kisebb fények összessége is ami a városokban szokásos módon előfordul, az is okoz egy szórt fénygyűrűt a városok fölött. Itt egy példa kép, hogy lássad mi ez, van a város fölött egy szórt fény búra. Ez a szórt fénybúra a fényszennyezés, és bizony ez nem csak a fotókon látszik, hanem élőben is, nyilván várostól függően változik.

[link]

[link]

Egy Bortle-skála nevű mérési fokozatokban számszerűsítik a csillagok megfigyelhetőségének mértékét. Erre volt ott példa dellfil linkjei között. Itt egy a NASA oldaláról is, ez kellően nagy és kinagyítva látod igazán, hogy ez tényleg nagy különbség:

[link]

Bortle-skála[bevezető szerkesztése]

[link]

Csináltam neked egy képet, ahol beállítottam, hogy olyan természeti helyen ahol még város sincs, ott nagyjából hogyan látszanak a csillagok. Mert amiket linkeltél azok eleve látványosra készített asztrofotók és minden ilyen eleve hosszú expozícióval készül, akkor meg minden apróság is felerősödik.

[link]

A kérdésben linkelt képek hosszú expozícióval készülnek, minimum olyan érzékenységű szenzorokkal, mint a szemed, de inkább jobb.

Szóval, ha megfelelően fényszennyezés-védett helyen hanyatt vágod magad, egy halovány részét láthatod, de ilyen szépségben sehogy.

Lehet, hogy pár tízezer éve még jobb volt az éjjellátó képességünk.

Egy bagoly valószínűleg látná ugyanezt, ami a fotókon van, csak őt nem érdekli.