Az atomrobbanások miért nem válnak öngerjesztővé?

Nem teljesen értem, mit nem értesz.

Elfogy az urán vagy a plutónium, mind elhasad, ami a bombában volt. Nagyon leegyszerűsítve, ennyi.

Fúziós bomba kapcsán tényleg tartottak egy kicsit ettől.

De túl kicsi a levegő sűrűsége, túl ritkák az ütközések a megfelelő atommagok között. Az energia túl gyorsan oszlik el egy ilyen reakció fenntartásához.

Annyira nem kell tartani attól, amit mondasz, hogy az első hidrogénbombában a hidrogén HÉT százaléka tudott egyesülni.

Közben ugyanis robbant a bomba, és ekkor már túl nagy volt, túl messze voltak egymástól a hidrogén atomok.

Atombombánál is hasonló a helyzet, de ott még esély sincs, mert a levegő nem uránból van.

Ahogy #2 #3 már megfogalmazta részben ha túl kicsi a nyomás (atomsűrűség) akkor az ütközések száma is túl alacsony, azaz fúzió nem jön létre.

A hasadóanyagnak is csak kis része hasad, és ugye a környezet meg nem tartalmaz (a legtöbb esetben) további hasadásra képes anyagot főleg nem dúsítottat.

Tehát ez meg egyszerűen kifogy.

Ennek megfelelően az általad gondolt jelenség csak fúziónál állhatna fent, de az meg a hőmérséklet és nyomás tényezők miatt sosem teljesülhet. A keletkező hő túl hamar eloszlik.

Két példa hogy mennyire "biztonságos" is ez a dolog:

- A Jupiter szinte tiszta hidrogén és hélium a közepében 15 000 kelvin fok és szilárd atomos hidrogén meg körülötte folyékony és szilárd molekuláris hidrogén is van.

Ha oda bedobnál egy fúziós bombát (Ami a rendkívüli nyomás ellenére kibirná hogy lejusson oda és elműködjön) akkor is maximum egy nagyon picit nagyobb robbanás lenne mint a bomba saját anyagaiból következik.

Vagyis a Jupiter nem robbanna fel és nem is gyulladna be csillaggá.

Egyszerűen azért mert túl hideg a 15000 K (14727 C) fok és túl kicsi még az az ott uralkodó nyomás is. A hő hamarabb szétoszlik a nagy sűrűség és a relatív kis hőmérsékletek miatt és a fúziós láncreakció leáll!

- Kb Ugyanez van fúziós erőműveinknél is (amik építés alatt állnak) ha kilyukad meghibásodik stb a reakció azonnal leáll elszökik a hő és annyi.

//Ezekben a reaktorokban nagyon kicsi nyomáson és nagyon magas hőmérsékleten valósítják meg a fúziót a tervek szerint. Emiatt sokkal hőérzékenyebbek is. //

Szintén ugyanez a leállás történik meg ha hirtelen sokkal több de hideg "üzemanyag" jutna be akár meghibásodás vagy más dolog által, a plazma lehűl és a reakció leáll.

Az atomerőműveknél is hasonló a helyzet.

Az alkalmazott fűtőelemek dúsításának kicsi arányai miatt (még a nagy összes urán mennyiség ellenére) sem következhet be nukleáris robbanás!

Maximum leolvadhatnak (átégetik a containment -et) vagy a gőz és keletkező hidrogén berobban és a lenyomja a tartály és containment tetejét. (Lásd Fukushima és Chernobil.)

Kijutnak persze a radioizotópok ami nagy baj.

De legalább atombombaként nem tud semmi módon felrobbanni egyik sem.

A metángázos példa meg eleve nagyon gáz. :D

Egyrészt hogy robbanás legyen belőle ahhoz csak adott arányokban már összekeveredett metán és oxigén kell!

Ha ezek az arányok nem állnak fent nincs robbanás csak égés.

Ha az egyik elfogy a másik már nem tud elégni.

Egy tisztán metánnal teli tartályban (ahol nincs oxigén) egész nyugodtan csattogtathatnád az öngyújtód vagy próbálhatnál gyufát gyújtani semmi sem fog történni! Nem hogy robbanás még égés sem lesz.