Akik hiszik, hogy nincsen teremtés és a természet önmagától (teremtés nélkül) képes a szemétből (porból, gázból, fehérjéből stb.) képes pl. Boeing 747-est építeni (és az még közel sem olyan, mint az ember), akkor ilyenkor az emberek mit éreznek?

#20

Már nagyon sokan reagáltak érdemben a kérdésre (például a 4. válaszoló), de akkor leírom én is, hátha most átmegy.

A te érelési hibád: állító kérdés.

[link]

Illetve még: szalmabáb érvelés.

[link]

A kérdéseddel megfogalmazottakkal szemben senki nem állítja, hogy Boeing 747-es természetes úton létrejöhetne. Innentől kezdve a kérdés érelmetlen, nem is lehet rá érdemben válasozlni.

Ezt most kár volt leírni.

Itt jön majd a kreacionisták szokásos álnaiv "érve": de hát akkor a sokkal bonyolultabb ember hogyan jött létre magától?

Itt ugye nem veszik figyelembe, hogy 1: nem egyszerre, 2: nem a bonyolultság az egyetlen szempont.

Abban nem kell hinni.

Nézd meg!

#29 > Kérdező, várom a válaszodat a 23-as kommentemre.

Én – ateistaként – válaszolok rá. TL;DR: Sajnos ez nem igazán jó érv.

Elsőnek meg kell jegyeznem, hogy a kérdező ezen kérdés kontextusában nem tett utalást arra, hogy egy adott teremtéstörténetben hinne (sem a kereszténységében, sem a hinduban, sem az egyiptomiban stb…). Lehet valaki azon az állásponton is, hogy a világ – vagy az élet, illetve az ember – teremtett, de a maga részéről nincs meggyőződve egyik vallás teremtéstörténetének igazáról sem, sőt akár gondolhatja azt is, hogy igazából egyik vallás teremtéstörténete sem igaz abban a formában, ahogy van, de mégiscsak valamiféle sajátos értelmezése, lenyomata, allegóriája a világ teremtett voltának.

Másodszor: Adott itt egy dolog – az élet, illetve az ember kialakulása, vagy éppen az egész univerzum létrejötte –, amiről senkinek nincs közvetlen tapasztalata. Elképzelések, történetek, objektív alapon álló, meg spekulatív alapon álló következtetések vannak. De egy állítás igaz voltára semmilyen hatása nincs annak, hogy milyen alternatív állításokat mondtak ki mások. Ha nekem meggyőződésem – látatlanul –, hogy az uborka zöld, és meggyőződésem, hogy a paradicsom kék, akkor van egy igaz és egy hamis állításom ezekről a növényekről. A paradicsom kék volta akkor sem lesz igaz, ha mindenki más – akik szintén nem láttak még paradicsomok – is ezt gondolja róla. Az uborka zöld voltának igazából meg mit sem von le az, hogy a világon mindenféle emberek mindenféle színűnek vélik az általuk még nem látott uborkát, vagy akár tagadnák az uborka létezését.

Egy hívő ember számára a hite meggyőződés. Lehet, hogy objektív bizonyság nélküli meggyőződés, de meggyőződés. Amúgy ilyenekkel az ateisták is élnek. Nekem pl. meggyőződésem, hogy Kőszegen él olyan ember, akit Bélának hívnak. Nem azért, mert erről objektív bizonyságom lenne (nem találkoztam vele, nem lapoztam át a kőszegi telefonkönyvet stb…), de a magam számára az abszurdot súrolóan valószínűtlen, hogy ne élne Kőszegen egy Béla nevű ember. Ha valakinek meg bizonysága van, akkor számára az a valóság. Hogy ezernyi más ember ezernyi más dolgot gondol, akkor arról az a percepciója a meggyőződéssel rendelkező embernek, hogy ez az ezernyi más ember mind-mind téved. Nem fogja megingatni a hitét az, hogy sokféle vallás létezik, sokféle teremtéstörténettel.

Amúgy ha az érvelésedbe kicsit jobban belemegyünk, akkor elsőnek pont az ateista álláspontot, az abiogenezist kellene elvetnünk. Hiszen bár sokféle teremtéstörténet van, de ezeknek van közös metszetük, mindegyik annyiban megegyezik, hogy a világ, az élet, az ember valamiféle a fizikai világ feletti, a fizikai világon túli, intelligenciával rendelkező entitás közrehatása révén jött létre, ebből a közös metszetből az ateista álláspont lóg ki leginkább. Persze ez mit sem mond el az igazságról. Ahogy az elképzelések száma sem, úgy az elképzelések közötti hasonlóságok és különbségek sem mondanak el önmagukban arról semmit, hogy melyik elképzelés fedi a valóságot.

(Az, hogy valaki ateista – ahogy magam is – nem ilyen eszmefuttatások mentén dől el. A magam részéről van okom arra, hogy az abiogenezist fogadom el, de nem ilyen spekulatív alapon. A természettudományoknak is megvan a jó okuk arra, hogy úgy működnek, ahogy, és addig nem feltételeznek egy extra tényezőt az ismerteken túl, amíg nincs alapos okunk feltételezni annak létét. Ennek megvan a logikai, illetve tudománytörténeti oka. De ez az ok nem az, hogy sokféle teremtéstörténet van, ezért mindegyiket dobjuk ki az ablakon. Ezért ne dobjuk ki. Más okból dobtuk ki.)

Harmadszor: Amúgy ez a mellékszál egy kicsit offtopic. Elvileg itt nem az az első kérdés, hogy a világ teremtett-e vagy sem, hanem hogy a világ nem teremtett voltát feltételezni abszurd-e vagy sem. A kérdező nem azt kérdi, hogy a sokféle elképzelhető állításból igaz-e, vagy hamis-e az az állítás, hogy az élet spontán, felsőbb intelligencia irányítása nélküli folyamatok révén jött létre, hanem a kérdés az, hogy egyáltalán ez az állítás benne van-e az elképzelhető állítások halmazában.