Hogyan történt víz keletkezése?
Az rendben is van, hogy a víz üstökössel érkezhetett a Földre, de miképpen keletkezett egyáltalán?
Hidrogén az már kezdetben is volt, más elemek meg a csillagokban keletkeznek magfúzió során, a nehezebbek szupernóvákban, de maga a víz, a dihidrogén monoxid hogyan jön létre?
A csillagokban ha keletkezik is, aligha marad meg a nagy hőmérséklet és nyomás miatt, mégis akkor hogyan és hol keletkezik nagy mennyiségben?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"Kőzetek a Földön is képződnek. Sajnos már nincs meg a régi geológia tankönyvem..."
Kőzetek nem kizárólag földi körülmények között képződnek. Pláne nem elemeikből. A földkéregben nem az a jellemző, hogy pl egy vulkáni magmás kőzetben elemi fém szilícium égne el oxigén atmoszférában némi alkáli- alkáliföldfém jelenlétében és így képződnének a szilikátok. De az üledékes kőzetek karbonáttartalma sem elemi szénből és oxigéngázból indul ki. De nem vagyok geológus, csak egy vegyész, aki "úgyse ért hozzá"...
Víz akár más reakciók melléktermékeként is képződhet. Kémiai reakció nem olyan ritka jelenség a világegyetemben mint gondolod.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Én csak most kezdtem kémiát tanulni, pont hogy az ilyeneket is tudjam, még baromira alul járok a lépcsőn, de én úgy tudom, hogy: a víz keletkezése egy exoterm reakció (nem tuti), de ebben az esetben a víz létrejötte magától megtörténik, ha minden igaz: 2H + 4O1 = 2H2O + egy kis energia.
Miért is nem minden Oxigén van vízkötésben? Mert az O2 erre már nem alkalmas.
Ez mind csak a kb 2 hete kezdett kémia tudásom eredménye, így lehet hogy akkor fszságot írtam, mint az állat, remélem kijavít valaki.
Annyira nem érdekel engem, csak eszembe jutott, hátha valaki pontosan tudja.
Az világos, hogy különféle vegyületek, mint a víz is, több féle módon keletkezhetnek, de nagyságrendi különbség lehet a gyakoriságuk között. Bizonyára sok helyen nincs is az Univerzumban és ott hiányzik mindaz, amihez a víz közvetve, vagy közvetlenül szükséges, vagyis rengeteg minden.
Egyébként mérnökember vagyok, szeretem a határozott mennyiségeket, paramétereket, a pontos definíciókat és megértem, hogy egy szupernóváról alkotott modellünk nem olyan pontos, hogy akár egy részét kísérleti úton le lehetne ellenőrizni. Sosem tudtam mit kezdeni azonban az ilyen meghatározásokkal, hogy 'ott úgy, valahogy', mert lényegében erről van szó, szakszerűbben kifejtve.
Mindegy, köszönöm a válaszokat, mindenkinek végignyomkodom a zöldet a segítőkészségéért.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"Sosem tudtam mit kezdeni azonban az ilyen meghatározásokkal, hogy 'ott úgy, valahogy', mert lényegében erről van szó, szakszerűbben kifejtve."
Ha nem a gyakorin érdeklődsz a vízről, hanem lektorált tudományos cikkekből tájékozódsz, ott kevésbé fogsz olyanokkal találkozni, hogy úgy valahogyan.
A fizikai és egyéb paraméterek ismeretében modelleket állít fel a tudomány, amit aztán megpróbál valami módon ellenőrizni, hogy az a modell valóban a valóságot modellezi-e. Ha nem, akkor módosítanak a modellen, hogy az jobban leírja a valóságot.
Namost, abban igazad van, hogy egy szupernóva robbanást és az abból az univerzumba szerteszóródó anyagmennyiséget nehéz ellenőrizni. Nem tudunk se szupernóvarobbanást előidézni, se figyelni évmilliókon, akár évmilliárdokon keresztül, hogy a belőle kilökődött anyag hogyan és miként terjed szét az univerzumban. De a távcsöveinkkel tudunk keresgélni szupernóvák után, az egyik épp most történik, a másik már 200.000 éve történt, a harmadik meg 20 millió éve. És ezeknek a formációit egymáshoz hasonlítva, lassan kialakul egy kép arról, hogy hogyan is folyik le egy szupernóva robbanás. Ezek gyakorlatilag mintha egy-egy pillanatképek lennének egyazon szupernóva robbanás állapotáról. Így tudják a modellek helyességét ellenőrizni, de ez nyilván nem tűpontos, és sok dolgot feltételezni is kell hozzá (pl hogy minden szupernóva robbanásnál hasonló folyamatok játszódnak le, hasonló a a felrobbanó csillag kiindulási állapota, stb.). Persze, lehet, hogy nem így van, és ha nem, akkor bizony hibás lesz a modell is, amit ezen feltételek alapján lett összeállítva. De ha elég sok szupernóvát tudunk megfigyelni, akkor észre fogjuk venni, ha valamelyik feltétel nem helyes, és ez alapján tudunk javítani a modell helyességén is.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Ha tényleg ritkák a gázködök, akkor meg is maradhatnak külön hidrogénként és oxigénként az elemek. Mellesleg igazolja ezt valami? Mert akár elő is fordulhat, bár az kérdés, hogy ha találkozik is egy oxigén és két hidrogén atom, mi indítja el a kémiai reakciót? Szóval van valami erre utaló konkrét bizonyíték, hogy így alakul ki a víz?"
Spektroszkópos módszerrel elég sok vízjeget mutatnak ki távoli ködökben. Igazából a víz egy elég szokványos és gyakori molekula az univerzumban. Valószínűleg nem minden hidrogén és oxigén válik vízzé, de itt nagyban kell gondolkodni, ld. #7.
Mi indítja el? Egy csillagköd hőmérséklete a néhány K és a több ezer+ K között elég sokféle lehet, (ld. pl. emissziós ködök). A csillagködök nagy része egyben csillagkeletkezési régió is (volt valamikor).
Nem tudom, mit tekintesz bizonyítéknak. Nem voltak ott kutatók, és nem látták, ahogy pont létrejön egy vízmolekula, de elég sok megfigyelés utal erre, miközben nincs cáfolat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Much of the universe's water is produced as a byproduct of star formation. The formation of stars is accompanied by a strong outward wind of gas and dust. When this outflow of material eventually impacts the surrounding gas, the shock waves that are created compress and heat the gas. The water observed is quickly produced in this warm dense gas."
Valamint
"Water has been detected in interstellar clouds within the Milky Way. Water probably exists in abundance in other galaxies, too, because its components, hydrogen, and oxygen, are among the most abundant elements in the universe. Based on models of the formation and evolution of the Solar System and that of other star systems, most other planetary systems are likely to have similar ingredients."
Köszönöm utolsó, ez a pár Wikis sor elég jól elmondta a lényeget, bevallom írtak már hasonlót, talán a 6. válaszban.
Szóval már sikerült is detektálni vizet gigászi mennyiségben az Univerzumban, nem tudtam, de végül is azért kérdeztem.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
#Kólauborkával
Asszem ezt akartad írni:
2 H + O = H2O + energia
Földi körülmények között nincsenek atomos gázok, de az űrben előfordulhatnak.
A O2 + 2 H2 = 2 H2O
Is exoterm, termodinamikailag spontán lejátszódó reakció. De van egy kinetikai gát, ami miatt egy lufiban 25 fokon elvileg korlátlan ideig eltartható egy durranógáz elegy.
De földtörténeti időskálán nem lehet stabil egy ilyen rendszer. Bármilyen szikra, hőforrás, esetleg távolabbi UV sugárzás el tudja indítani a reakciót.
Azért van az atmoszférában ennyi O2, mert a fotoszintézis a vulkanizmuson keresztül fel tudja szabadítani a kőzetekben kötött oxigént. Nem azért, mert az O2 oyan pokolian stabil, hanem mert folyamatos utánpótlása van.
Egyébként azért nincs elemi H a naprendszer belsejében, mert a H2 molekulák sebessége a felső légkörben könnyen eléri a szökési sebességet a kisebb kőzetbolygókon.
Így azt a hidrogént, ami nem volt kémiailag leláncolva, elhordta a napszél.
Ezért olyan ritka a földön az univerzum leggyakoribb eleme.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!