Hogy kell megállapítani a keletkező vegyületeket?

Ezt így nem lehet megmondani, jelenleg nincs olyan szabály vagy algoritmus ami univerzálisan használható lenne. Mivel túl sok tényező játszik szerepet, de vannak alap szabályok amiből ki lehet indulni. Az egyik ilyen hogy a rendszer a lehető legalacsonyabb energiára törekszik, vagyis az energetikailag legkedvezőbb termék fog keletkezni. Ezt használjuk ha manuálisan akarjuk megtudni az eredményt.

Például: 2 Al + 6 NaCl + 6 H2SO4 -> 6 NaHSO4 + 2 AlCl3 + 3 H2 (vizes közegben)

Először alumínium-szulfát kerül az oldatba majd az reagál a nátrium-kloriddal. Mert így keletkeznek a legstabilabb termékek.

Viszont ez nem mindig megy végbe. Ha csupán a legstabilabb termékeket keressük, figyelmen hagyunk egy csomó mindent. Ami a végén közel lehetetlenné teszi hogy véletlen szerű anyagok reakciót megjósoljuk, legalábbis algoritmikusan. Egy megfelelő tudású embernek semmi gondot nem jelentene, csak nagyon sok ideig tartana főleg a sok résztvevős egyenleteknél. Valamint a megfelelő komplexitáson túl irreálisan nagy tudásbázis kéne ami nem várható el egy embertől.

Nézzünk egy példát:

Ca + NaCl + H2SO4 -> CaSO4 + NaCl + H2 (vizes közegben)

A nátrium-szulfát stabilabb mint a kalcium-szulfát mégse alakulnak át az anyagok. Ennek az az oka hogy a kalcium-szulfát kicsapódik az oldatból így nem tud reagálni (Eltekintve attól hogy mivel nagyon kis mértékben oldható adott beláthatatlan időn belül lemenne ez a reakció is.)

Itt jön a képbe a különböző reakciókörülmények, amik drasztikusan befolyásolják néha az eredményt. De ezeknek olyan sok variációja van hogy irreális egy embertől elvárni hogy mindet tudja, vagy figyelembe vegye.

Itt jönnek képbe a számítógépek és AI vezérelt algoritmusok. Olyan programok vannak amik képesek megjósolni bizonyos reakció típusok kimenetelét, de korlátozottak a rengeteg reakció körülmény miatt. Ahhoz hogy pontos eredményt tudjon adni minden esetben olyan mennyiségű változóval kéne számolnia ami jelenleg nem lehetséges. Vagy legalábbis még senki nem csinált eféle programot.

Így végeredményül nincs minden helyzetben használható módszer, vagy program. De a megfelelő anyag, energetika, termodinamika ismeretek összességét használva egész nagy komplexitásig meg lehet jósolni reakciók kimenetelét. Csak ez nem konkrét módszer hanem komplexitástól függően kevesebb vagy több év tanulmányok használata.

Például hogy ha tudod hogy az alumínium-oxid egy anfoter jellegű oxid, a kén-dioxid meg egy sav anhidrid, így következtetsz rá hogy reagálni fognak. Viszont az alumínium-oxid szobahőmérsékleten igen ellenálló így valószínűleg magasabb hőmérséklet fog kelleni. Ha ezek a körülmények adottak akkor egyesülnek alumínium-szulfittá. Ami viszont nem túl stabil így vagy tovább oxidálódik szulfáttá vagy fellép egy egyensúlyi helyzet ami az alumínium-oxidot preferálja.

Vannak alapvető kémiai tulajdonságok amiket kísérletekkel igazoltak, amiket sajnos meg kell tanulni, hogy két véletlenszerűen kiválasztott vegyület egymással hogyan fog viselkedni.

Ezek egyébként jellemzően tenyésztett feladatok, hogy valami azért történjen is, és meg lehessen mutatni a diáknak, hogy a redoxi reakció az hogyan működik.

Jellemzően egy kémiai reakció vagy redoxi vagy sav-bázis. (bár egyébként a sav-bázis is redoxi reakció, ha magasabb szinten tárgyaljuk)

"Al2O3+SO2"

hát ha létezne ilyen, hogy tiszta szulfátion akkor biztos érdekesek lennének a tulajdonságai

a szupersavak kémiája egy külön szakterület

Erről szól az egész kémia, hogy mi mivel hogyan reagál, és miért. Nem lehet pár mondatban összefoglalni a dolgot.

Rengeteg olyan eset is van, hogy a reakciókörülményektől függően ugyanazok a reaktánsok más termékeket képeznek. Gyakran több, egymással versengő, vagy egymást követő reakciód van. Vannak dinamikus egyensúlyi reakciók, amik egyszerre folynak mindkét irányba, és ezek közt van egyensúly. Van katalízis, autokatalízis, Stb.

Ezek a baromi egyszerű reakciók, amiket az iskolában felír a tanító néni a táblára, ezek direkt arra vannak összeválogatva, hogy könnyű legyen rajtuk magyarázni dolgokat. Az nem igaz, hogy "meg kell tanulni" az összes esetet. Lehetetlen megtanulni az összes esetet.

A valóságban ez úgy működik, hogy meg kell tanulni sémákat, és azok alapján kialakul egy kémiai intuíciód, és aztán esetenként utána kell nézned a szakirodalomban, hogy mennyire helyes az intuíciód. És még így is előfordul, hogy a kísérlet végül mást mutat, mint amit az összes kémikus okossága előre jelzett. Gyakran nem tudjuk kiszámítani a reakciókat, csak amikor már kész vannak a kísérletek, akkor magyarázzuk őket.

Szóval az, hogy valaki leírja neked egy GYK kommentben, hogy milyen reakcióban milyen vegyületek keletkeznek, az nem fog megtörténni.