Honnan tudom megállapítani a vegyületek színét?

"Honnan tudom egyáltalán, hogy elemenként (elemi állapotban) milyen színűek a periódusos rendszer elemei?"

- A fémekre (majdnem) egyöntetűen jellemző, hogy szürkék. A mindegyikükben működő fémes kötés egyazon elv szerint épül ki, ennélfogva valamennyi fém ugyanúgy reagál a fényre: Bizonyos fénysugarakat elnyelnek, másokat szórnak. A róluk a szemünkbe jutó fénysugarak olyan receptorainkat ingerlek, amelyek ingerületét az agy szürke színként értelmezi.

- MIÉRT SZÍNESEK A SZÍNESFÉMEK? --> A réz vörös, az arany sárga, az ezüst különösen csillogó. Elektronszerkezetük is különleges: Elviekben a "d-pályák" telítettségéhez egyetlen elektron hiányzik. A valóságban azonban, egy belsőbb atompályáról egy elektron átkerül erre a pályára, így a "d-pályák" telítettek lesznek, az őket megelőző "s-pályán" pedig csak egyetlen elektron marad. Ezzel a "magányosan" mozgó elektronnal magyarázható, hogy miért a réz-ezüst-arany hármasa a legjobb áramvezető fém, s valószínűleg a színükhöz is köze lehet.

- MIÉRT ZÖLD A PATINA? --> A rézből szabad levegőn állva patina képződik, ahol a réz oxidációs száma 2+. Ez kékes színt adna, de ne feledjük, hogy a patina több vegyület keveréke, többnyire szennyező anyagokkal egyetemben. Az időjárás által kikezdett réz egyedi, ún. patinazöld színűvé változik.

"Az is egy szempont NÉHA, hogy a kevesebb atomszámból álló molekulák egyik alkotóeleme elemileg milyen színű."

- Ez azon múlik, hogy az adott kémiai elem milyen állapotban (ionjától avagy az atom oxidációs számától függ) szerepel a vegyületben. Ez ugyanúgy igaz az ásványokra, mint a vegyületekre. Ezen a linken jó pár ion színét láthatód: [link]

- MIÉRT FEKETE A PIROLUZIT? --> Habár a piroluzit nem ionrácsos anyag, benne a mangán oxidációs száma 4+. A négyszeresen pozitív töltésű mangánion pedig fekete színű. Fekete színt ad a mangán-dioxidnak vagy a manganit-ionnak is.

- MIÉRT NEM MINDIG VÖRÖS A VÖRÖSVASÉRC? --> Nem ionrácsos, benne a vas oxidációs száma 3+, tehát sárgás színt várunk. Színe a sárgásvöröstől a feketéig változhat attól függően, hogy milyen módszerrel állították elő és mekkora a szemcsenagyság.

- MIÉRT FEKETE A VAS(II)-OXID? --> Nem ionrácsos, benne a vas oxidációs száma 2+, tehát szürkészöld színt várunk. Ez közel áll a valóságban produkált feketés színéhez, sőt benne a vas(II) könnyen vas(III)-má oxidálódik, ami miatt a vas(II) egy kis részét valójában vas(III) helyettesíti, szóval ez is befolyásoló tényező.

"Az energetikai különbség a pályák között az nem szerves vegyületeknél is működik"

- Erről a farkasvakság jut eszembe. Ez nem feltétlenül betegség, kevés fényben bárki rosszabbul látna. A lényeg, hogy kevesebb fény kevesebb energiával bír. A kevesebb energia kevesebb elektront mozgat meg az anyagokban, amitől kevesebb fény jut róluk a szemünkbe.

- MIÉRT LEHET ILYESZTŐ EGY SÖTÉT SZOBA? --> Ahol kevés a fény, ott a tárgyakról szintén kevés fény verődik a szemünkbe, alig látjuk őket. Körvonalaik egybefolynak, részleteik mintha nem is lennének, a fehér fal is sötétszürkének hat.

A színek kialakulása mindig a fény mennyiségétől és az atomszerkezettől függ! De annyi minden befolyásolhatja, hogy az anyagok színét kikövetkeztetni ritkán lehet, mindet alaposan meg kell vizsgálnunk!

Bocsi, hogy hosszú lett, de remélem segít valamennyit :)