Fékezésnél miért van ez?

Munkaidőben nem lehet gyakorizni :D

"Én a kérdező "lökése" alatt azt értem amit akkor érez amikor megváltozik a rá ható erő iránya (ferdéről függőlegessé válik).

Ezt nem a vonatok fékezési sajátosságai vagy a közúti járművek bólintása okozza."

Lehet arra gondol, hogy amikor megáll alatta a jármű akkor az ő teste a tehetetlensége miatt még menne tovább vagy nem tudom.

De az autós leírása alapján én inkább a másikra következtetnék. A sebesség csökkenésével a mozgási energiához arányosítva egyre nagyobb fékerő áll rendelkezésre. Autóval nagyon lassú tempónál, néhány kilométer/órás sebességnél brutál nagyot lehet fékezni és az is igaz, hogy ha nem óvatos a sofőr a megállásnál akkor utasként valamivel "kellemetlenebb az élmény" . Erre dob még a jármű sajátossága valamennyit.

"Egy fékezéstől nem fog elfogyni a levegő."

Persze, normális esetben nem fogy el a levegő, de nem is egy szempillantás alatt töltődik vissza az összes kocsi :)

"A saját szememnek hiszek."

Hihetsz neki. Klasszikus gyorsvonati fékes, gyorsvonatok ma már nem nagyon vannak az országban, ezek már mind kikoptak az ütemes IC-k/körIC-k bevezetése óta - már vagy 15 éve. Az ütemes menetrend előtt teljesen átlagos volt a 10-12 ( néha + ) kocsis gyorsvonat Szombathely/Keszthely és Sátoraljaújhely között ahol a fent leírt dolgot minden nap megtapasztalhattad. Ha felülsz egy "posta bhv-s" ingára ott ilyen nincs, mert ezeken gyorsvonati fék sincs ( hivatalosan ezt valami nagy teljesítményű féknek nevezik ) illetve ezek a csavarkapcsoknál az intercitykhez/Eurocitykhez hasonlóan feszesebbre vannak húzva. Egy ilyenen valóban azt foigod látni, hogy folyamatos fékezés van a megállásig - mert ez csak így tud megállni :D - de más vonatnemeknél ez nem így van. Tehát te láttál valamit, valahol ami lehet valóság,főleg ha vezérlőkocsival előrefelé megy, mert ott meg szintén csak a szerelvényt lehet fékezni, másra nincs lehetőség. De volt nagyon nagyon sok vonat ( talán még akad ma is ) ahol nem ez volt az általános eljárás.