Ha különböző dimenziójú mértékegységeket nem lehet összeadni, akkor összeszorozni miért igen?

"A mértékegység nem megszorozva van a számmal"

De bizony. Minden hosszusagot kifejezhetsz ugy, hogy mennyiseg × 1m (1 meter).

A 6m = 6×1m, a 47m = 47×1m. Tehat a mertekegyseg mindig 1m, epp ezert le se irjak, csak a m-t.

" A mértékegység nem megszorozva van a számmal" De pontosan ezért mérték egység a neve.

Ld.: Általánosiskola 5. osztály(!) matek tankönyv (és minden ami "magasabb" szintű sem állít mást. Most eltekintenék több száz forrás idézésétől legyen elé egy 5. osztályos (!)): [link]

"A mennyiségeket a mérőszám és a mértékegység szorzataként adjuk meg."

Ez egy szorzat bárhogy is szépíted. És ezért azok a tulajdonságai amik. Akár tetszik akár nem.

24#

Senkit nem érdekel már ez az egész, te magad vagy egy hatalmas nulla.

„Akkor legyél szíves elmagyarázni, hogy a Peano axiómákat hogyan kell ilyen esetekben értelmezni.”

Most magyaráztam el a szomszéd macskájának, ő megértette, értelmesen bólogatott aztán továbbment. De neked hiába is magyarázná el bárki, mert a te értelmi képességeid még egy egysejtű szintjét sem érik el.

"Akkor legyél szíves elmagyarázni, hogy a Peano axiómákat hogyan kell ilyen esetekben értelmezni. Például a 0-val való szorzás miatt 0 m = 0? Azaz 0 méterből 0 lesz méter nélkül?"

Ahogy kívánod.

Ha egy távolság 0 méter, és a szorzásután azt mondjuk, hogy a távolság 0, akkor az bármilyen távolságmértékegységgel igaz. 0mm, 0 cm , 0km.

Sőt, nem is kell hozzá mértékegység. A 0 távolság önmagában is értelmes információt hordoz. Nem okoz problémát, hogy eltünt a mértékegység. Pl. ha két pont távolsága 0, akkor egybeesnek.

Ezért akkor sem keletkezik ellentmondás, ha a 0-val szorzás szabályát alkalmazzuk.

#28

Ez a Tudomány témakör. Az érvek érvek maradnak, bárki mondja.