Melyik volt az a japán Piramis project, ami összedőlt & kiderült hogy nem lehet megépíteni a Gízai piramisokat?

#11

A Húsvét-szigeteki szobrok mozgatásának problémáját viszonylag megnyugtatóan megoldották. A szobrok formája a kulcs, mindegyik úgy néz ki mint egy keljfel-jancsi. Billegtetve viszonylag kis erővel arrébb tudták mozgatni őket. Az egyiptomi kövek viszont téglatest formájúak, a billegtetés kizárt, a farönkök pedig csak tökéletesen sík kemény felületen működnek. A homokban a súlytól elsüllyednek a farönkök, olyan nagy teherbírású utat ami elbírta volna a köveket még nyomokban sem találtak. Ez nem zárja ki hogy nem is volt, mert a munkák után el is bonthatták volna, de a leírásokban sem szerepel róluk semmi. Ami talán elfogadható hipotézis, hogy végig ástak egy csatornát a piramisig, odáig behajózták a köveket, onnan pedig valami daru féleséggel kiemelték. Ilyen daruk sorozatával aztán szépen felemelgették a köveket a helyére. A probléma itt csak az, hogy egy ilyen akció kövenként több órát venne igénybe, a hajónak is ki kellene állni mindig a csatornából a művelet után, rengeteg hajónak kéne egyszerre vízen lenni hogy folyamatos legyen a szállítás. A kövek darabszáma szerint, ha 30 év alatt építették fel a piramist, akkor 5 percenként a helyére kellett rakni egy követ. 140 m rohadt magas, oda még gyalog is megerőltető felmászni, nemhogy bazi nagy köveket felhordani, aztán még a végén az egészet beburkolni fényesre csiszolt méteres kőlapokkal.

Vannak olyan vad elképzelések, hogy a nagy piramist még az egyiptomiak előtt építették, az egyiptomiak csak tatarozták, és a többi kisebbet meg róla koppintották, de ennek ellent mond, hogy a piramisépítésnek is volt "evoluciója", pontosan először a lépcsős piramisok jelentek meg, aztán jöttek az egyre jobb konstrukciók, míg elérünk a tökéletes Kheopsz-hoz.

De aztán lehet, hogy a lépcsős piramisokkal is már a nagy piramist próbálták utánozni, aztán később fejlődtek fel annyira hogy a méretétől eltekintve le tudták utánozni a Kheopszot. Én amondó vagyok, hogy mégiscsak az egyiptomiak építették, már csak azért is,mert meg volt a technológiájuk nagyon nehéz kövek mozgatására. Némelyik obeliszkjük 40 tonnát nyomott, hatalmas szobrokat készítettek, és ezt bizonyítottan ők csinálták.

Szerintem itt csak az a kérdés, hogyha nem 30 évig, hanem sokkal tovább építették, akkor eredetileg miért is készült, ha meg összehozták 30 éven belül, akkor milyen csuda technológiával sikerült nekik. A mai gépekkel, teherautókkal, darukkal, vasúti szállítással sem tudnánk folyamatosan éjjel-nappal 5 percenként, 30 éven keresztül, egy átlag 5 tonna súlyú követ pontosan a helyére emelni.

16# hát lehetne valamennyire amúgy egy ilyet csinálni méghozzá az Assasin's Creed nevű játékokból megsimert animus mintájára ami a DNS alapján reprodukálja az illető teljes életét egy szimulációba (elméleti síkon lehetséges lenne egy ilyet építeni) de addig csak találgatunk

Amúgy ha 100%-ban igaz az hogy 30 év alatt fel tudták húzni a gízai piramisokat akkor az emberiség sokkal többre képes mint gondoltuk (csak hát a kereszténység vissza tartotta a világot a fejlődésbe az építészet terén is .) mert az hogy az ókori Egyiptomban a hellén világban és Rómában mai szemmel is elképesztően komplex és konkrétan ma is kihívás lenne megépíteni azokat amiket ott majd 2000 söt 3-4 ezer éve létre hoztak a középkorban meg fa erődökre meg földvárakra jutotta elég nagy vissza esés . Szóval ha akkoriban olyan építményeket csinált az emberiség amit most modern eszközökkel is bonyolult lenne kivitelezni ha nincs a kereszténység lehet hogy a 60-as években nem a holdra szállás tervezgetjük hanem a már a Marsra tervezünk koloniál.

Kicsit elkanyarodtam a témától

14# IV. Amenhotep a 18. dinasztiához tartozott, addigra rég kiment a divatból a piramisépítés. Ő arról híres, hogy új vallást vezetett be és új fővárost épített, egyébként elég érdekes a története. Ehnaton néven keress rá, ezt a nevet vette fel, amikor vallást váltott. Ő egyébként nem élt sokáig, aki sokáig uralkodott, az az apja, III. Amenhotep, de már akkor sem épültek piramisok. (Neki a halotti temploma volt a valaha épült legnagyobb templom Egyiptomban, de árterületre épült, ezért viszonylag hamar leromlott az állaga, mára alig maradt belőle valami.)

„A harminc év az építésre úgy jön ki, hogy a fáraók kb 14-20 éves korukban kerültek trónra, és 50-60 éves korukban meghaltak. Ez idő alatt kellett megépítenie mindenkinek a saját sírját, különben ha nem fejezte be, akkor a félkész síremléket a következő uralkodó lebontotta, és felhasználta a saját sírjához.”

Nem, akkor lépett trónra, amikor az apja meghalt. Ez akárhány évesen lehetett. Ilyen nem volt, hogy lebontja az elődje piramisát, olyanról tudunk, amikor még be is fejezte az előző fáraó épületeit. A sírok kisajátítása későbbi dolog, és senki nem a saját családtagjaival csinálta.

„Lehet azért hagytak fel a piramisépítéssel, mert egy ilyen, gyakorlatilag teljesen haszontalan építmény elkészítése évtizedekig teljesen kiszipolyozta a gazdaságot”

Azért hagytak fel vele, mert az első és a második átmeneti korban is megtapasztalták, hogy ha a központi hatalom meginog, akkor semmi nem garantálja a sírok védelmét a rablók elől, és akkor nem célszerű, ha a kirabolni való sírról kilométerekről látszik, hogy hol van. A sziklasírok rejtettek, és egy elég jól őrizhető völgyben vannak.