Melyik volt az a japán Piramis project, ami összedőlt & kiderült hogy nem lehet megépíteni a Gízai piramisokat?

Nem tudom, igaz-e ez japán dolog, de ha igaz is, kik voltak akik próbálkoztak (építészek?, egyetemisták?, kazánkovácsok?)? Milyen módszerrel próbálkoztak?

Ha én nem tudok pl. egy rádiót összerakni kapcsolási rajz alapján, az még nem jelenti azt,hogy lehetetlen.

A redditen ott a video, de összedőlés az sehol nincs rajta. Nem is tűnik olyannak, ami csak úgy össze tudna egyáltalán dőlni. Ezek a kamu netes sztorik szerintem csak elveszik a komolyabb történészek kedvét a piramisokkal kapcsolatos valóban fontos kutatási témáktól. Eltereli a figyelmet és hitelteleníti a témakört. Hogy dőlne össze? Még egy nagy kövekből simán felrakott függőleges fal sem dől össze, ha a kövek elég nagyok és súlyosak.

Vannak rá példák bőven.

Broch of Mousa, Skócia, ie. 100 környékén épültek ilyenek Skóciában és száraz építészet, vagyis habarcs nélkül és állnak elég jól. Pedig nem is olyan nagy kövekből készítették.

[link]

[link]

Tumulus of Bougon, Franciaország, ie. 4000 környékén épült építmények, szintén habarcs nélkül és nem óriási kőtömbökből. Mégis állnak.

[link]

Knap of Howar, szintén Skócia. A fa tetőzet ugyan már hiányzik, de habarcs nélküli kövekből építették ie. 3700 körül.

[link]

Barnenez, Franciaország, ie. 4800 és áll.

[link]

Nem volt olyan japán piramis projekt ami összedőlt. Olyan sem ami azt állapította meg, hogy nem lehet megépíteni a gízai piramisokat.

Ezek a piramisok évezredek óta ott állnak, tehát vicces is lett volna egy ilyen következtetés.

Egyetlen japán "kísérleti régészeti" próbálkozás volt ilyesmire. 1978-ban a Waseda Egyetem régésze kezdeményezésére a Nippon TV közreműködésével.

Ezzel kapcsolatban a tények, amit találtam, főleg korabeli, nagyközönségnek szóló újságcikkek alapján:

Yoshimura Sakuji, egyiptomban tevékenykedő japán régész hozta tető alá a projektet. Megnyerte a Nippon TV-t és velük kb. 1 milló dollárt, hogy a gízai piramisok melletti területen egy kb 29 méter magas piramist húzzanak fel. A cél Yoshimura részéről nem az volt, hogy meg lehet-e építeni bármelyik nagy elődöt (mert ez adott, ott állnak), hanem, hogy az építési technológiákat gyakorlatban is kipróbálják. Minderre volt egy (?) japán műszakvezetője, egy forgatócsoportja, két daruja egy targoncája és kb. 100 egyiptomi munkása, zömében földművesek. Na meg néhány hete.

A projekt sajnos sok téren elszámította magát. Két egykorú újságcikk is már a bevezetője után sorolja ezeket a dolgokat.

Egyrészt a munkára kijelölt területről ugyan látszottak az eredeti piramisok, de az nem a Mokatam-fensíkon volt, így nem volt megfelelő kőalapjuk, mint a nagyoknak. Kénytelenek voltak alábetonozni, ami már az elején megborította időben, anyagilag és tervezésileg is a melót. A terveket módosították, így a 29 méteresből egy 13 méteres, sokkal szerényebb piramis lett, de így sem minden simán.

A japánok az 1978-as japán munkamorállal számoltak és fix árakkal, nem az egyiptomi viszonyokkal. Az egyiptomi munkás és beszállítói árak napról napra változtak (értsd, nőttek), amint körvonalazódott, hogy itt távolkeletiek sok pénzzel a zsebükben bohóckodnak. Volt munkás, aki másnap már nem vette fel a munkát ugyanazért a bérért, vagy gépkezelő, aki szintén csak emelt díjért volt hajlandó géphez ülni. Állítólag nem jó méretre faragott követ kaptak a bányból, így ennek beigazítása is helyben vett el sok időt. Ezen kívül helyi tiltakozás kezdődött a régészeti örökség képét elrondító építmény miatt. Nem tudni mi volt a cél az épülettel, de e cikk alapján az épületet el kellett bontani és az utolsó kőig elszállítani: [link]

A videó részletek alapján néhány ősi technikát kipróbáltak (rámpa, szán, kézi fejtés), de nagyrészt modern gépekkel dolgoztak, és a rámpán felvonszolás után daru emelte be a köveket. Az építés a kisebb piramis ellenére is jelentősen megcsúszott időben. A videón látszik ( https://www.youtube.com/watch?v=GDP86DJ4_cs), hogy a zárókövet még felhúzzák és beemelik a csúcsra, de a teljesen kész piramisról nincs felvétel, legalábbis nem találtam. Több más képen is ez az állapota látható, a telején szépen lefaragva az alján fedőkövek nélkül. Valószínű, hogy ez volt az időben és pénzben számnukra elérhető végleges állapot. Egy sokkal kisebb, befejezetlen piramis. Ezt nyilván a szabályok szerint elbontották. Nincs semmi adat arról, hogy összedőlt volna.

Sajnos a kísérletről pár videó részlet és néhány bulvár cikken túl nem sok infó érhető el. Yoshimurának van egy cikke róla, de nem találtam meg a weben csak a címét (Sand, Sweat and The 1978 A.D. Pyramid). A cím alapján inkább kalandleírásnek tűnik, mint tudományos eredmények összefoglalójának.