Ha az ember intelligens faj, mièrt èrdekli a tömegeket a celebek èlete, akik sok esetben negatív hatással vannak a másokra?

Az ember alapvető értelemben intelligens és pedig az állatokhoz képest az, mint emberi faj. Kétlem, hogy bárhol is olvashatnánk, hogy minden ember valami elképesztő intelligenciával rendelkezik, az "intelligens faj" nem ezt jelenti. A kérdésben az volt félreérthető, hogy az "intelligens faj"-hoz képest kimaradt az értelmezésből az amihez képest intelligens faj az ember, vagyis az állatok fajaihoz képest.

Akik a celebekkel foglalkoznak azért azok is képesek sok olyan lapvető megértésre, amire az állatok nem. Például telefont kezelni, írni, olvasni, véleményt írni a neten, stb. Ilyenekre az állatok nem képesek. Bár meglepő módon az állatoknak is van intelligenciája, ami meg több mint amit hinni szoktak.

Az ember nem csak intelligens, de közösségi lény is. Közösségen élünk, így fontos, sőt kardinális lehet, hogy megfelelő módon működjünk ebben a közösségben. Ezért szól a kommunikációnk igen nagy része erről. („Képzeld, a Béla…”, vagy „És akkor azt mondtam…, és akkor azt mondta…”.) Szükségünk van visszajelzésre, hogy mi látjuk-e jól a dolgokat, vagy mindenki hülye és mi vagyunk helikopterek.

És hát úgy evolválódtunk, hogy egy nagyságrendileg száz egyedből álló csapatban éljünk, ennyi embert tudunk és akarunk jobban vagy kevésbé jobban számon tartani. (Egyébként itt van különbség a nemek között, egyes egyénekre nem húzható rá egy az egyben, de úgy általában a nők számára egy kicsit fontosabb ez, aminek megvannak a biológiai, törzsi életre visszavezethető okai, nyilván amíg a férfiak a territórium határait kisebb csapatokban, esetleg magányosan őrizték, addig az állapotos, szoptatós nők sokkal inkább voltak egymásra utalva, és jobban összezárva.)

Régen mondjuk egy nagycsalád volt ennek a terepe, apai ágról az idősebb másodunokatestvérem középső testvére stb… Aztán a család határvonalai beljebb tolódtak, így ezt aztán felváltotta a faluközösség, vagy a városokban az adott társadalmi osztály egy adott szalonja, klubja. Ma egy nagyvárosban már nincsenek fix, szoros közösségek. Falun is sokkal gyengébbek az emberi kapcsolatok, az emberek sokkal kevésbé egymásra utaltak. Sokszor még a közvetlen szomszédot is alig ismerik.

Így nyilván a nagytucatnyi ember életének figyelemmel kísérésének az igényét felváltotta valami más. Híres emberek, sztárok, celebek magánéletének a figyelemmel kísérése. Lehet, hogy ez egy olyan pótlék, ami meddő, haszontalan, de mégis pótolni látszik a természetes közösségi igényünket. Nem az intelligenciával van itt gond, hanem a közösségeink működésével, pontosabban ennek hiányával, hiányosságaival.

A természettudományok meg mindig is egy szűk kisebbség érdeklődésére tartottak számot, a többségnek sem tudása nem volt elég hozzá, de érdeklődése, kíváncsisága sem. És megint nem azért, mert ne lettek volna intelligensek, hanem mert az intelligenciájukat más területen kamatoztatták. Ma sokkal többen értenek a természettudományokhoz elemi szinten – van mondjuk egy általános iskolai szintű közepes tudásuk –, mint kvázi bármikor a történelemben. Egy átlagos paraszt, vagy egy átlagos kereskedő aligha ismerte a derékszögű háromszög oldalai között fennálló viszonyt, vagy hogy kétszáz évvel ezelőtt ki milyen verseket írt. Itt inkább az elvárásaink nőttek meg, illetve mivel a múltat értékeljük kicsit torzan. Nyilván azokkal azonosítjuk a régi korokat, akiknek a neve fennmaradt, a névtelen tömegekkel kevésbé. Pl. azt gondoljuk, hogy a görögöknél aztán hű de nagyon élt a filozófia. Hát egy nagyon szűk réteg körében igen, de a többség mit sem tudott erről.

2*Sü Ez jó meglátás. Ja. A közösségi élet tolódott el a nem személyes ismeretségek irányába, a sportolóktól kezdve a reality show-ig. Másik, hogy az embereknek fogalmuk sincs többnyire, legalábbis úgy tűnik, hogy a valóság show-k mennyire megrendezettek. Elképesztő pszichológiai és csoportpszichológiai ismereteket használnak fel a válogatáshoz, úgy, hogy legyen konfliktus. Egyébként is forgatókönyv szerint készülnek. :) Ráadásul a jelentkező szereplők önmagukat szelektálják, mert sokféle ember nem is jelentkezik ilyen műsorokba szereplőnek, érdekes módon nincsenek közöttük nyelvészek, történelemből doktoráltak, afrikai segélyszervezetek önkéntesei, és sokan mások sem. Ha még volna is, akkor is a jelentkezőket szűrik, szelektálják a forgatókönyvbe illeszkedéshez. Bár ügyesen kapott hamis elnevezést, minthogy "Reality Show" vagyis "Valóság Show" és ez is egy ügyes pszichológia/reklám trükk, mert a megnevezést elhiszik a nézők. Keress rá kérdező: "reality show fake or real" vagy "reality show fake". Kis idézet, de a cikk több tucat valóság showt sorol fel :)

"American Idol

Az „American Idol” az egyik úttörő volt a valóságos meghallgatásos tévéműsorok formátumában. Kiderült, hogy a műsor producerei tehetségkutatókat küldenek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden epizód végén van néhány nyertes, a hátralévő időt pedig szörnyű résztvevőkkel töltik meg, akikről ismert, hogy idő előtt bukott."

"Pokol konyhája

Gordon Ramsey a „Hell's Kitchen”-t használta arra, hogy háztartási figurává váljon, és rendszeresen kiabál a műsor néhány kevésbé kompetens résztvevőjével. Sajnos nem csak a műsor nagy része forgatókönyv szerint készült, hanem az étterem tényleges vásárlói közül is sokan fizetett színészek."

"A való Világ

A "Való Világ" valójában egyáltalán nem az igazi. A résztvevők közül sokan elismerték, hogy a házban történt beszélgetések nagy részét valójában a producerek írták és tervezték meg. Mindenki kap egy hozzávetőleges iránymutatást arról, hogy mit kell tennie vagy mondania, és onnantól kezdve rögtönözheti az utat."

[link]

Az ellentmondás attól lehet, hogy egyfelől az emberiség nagyszámú és sokféle egyedből áll, másfelől a látszat statisztikai torzulásokat idéz elő.

Fentiekkel egyetértve, érdemes megemlíteni, a celeb médiatalálmány, hiszen a média a hírből, közönségből él, szerez tekintélyt. De a média is sokféle szegmenssel rendelkezik, és ebben azért a celebekkel foglalkozás inkább látványos mint jelentős. Vagyis az összes hírből ez egy szerény hányad, még ha túlreprezentált is. Ugyanennek egy másik oldala, hogy az emberek sokfélék és érdeklődési körük is az. És az összes emberből a celebek iránt erősen érdeklődők szintén egy szűk szegmens.

Ugyanakkor az érdeklődés iránya erősen függ az ismeretek összességétől, így a műveltebb rétegek egyrészt szélesebb érdeklődési körrel rendelkeznek, másrészt fókuszuk a fontosabb, összetettebb dolgokra irányul. Minél kevesebb valakinek a lehetősége a forrás megértésére, annál jobban szelektál, és az egyszerűbb híreket választja. A celebekről szólók szándékoltan ilyenek.

Az irányultságnak van egy dinamikája is. A világ egyre bonyolultabb mind a tudományos területen, mind a technikai vonalon, mind az emberi kapcsolatokban. Az országok, csoportok közötti kapcsolatokban is. Ez a fejlődés és a globalizáció következménye. Az ember a hírtömegben - már csak kikapcsolódásképpen is - keresi a könnyedebbet, kikapcsolódásra alkalmasabbat. Korábban ez sok ok miatt nem volt így, vagy nagyon nem ennyire. Éppen ezért is csapott rá a média. Így a lehetőségek szaporodása is a "többség" látszatát kelti.

A következtetésképp feltett kérdésre: hát az embernek néha tényleg az az érzése. A valóság azonban alaposabb belegondolás után éppen az, hogy éppen ennek az intelligenciának is volt szerepe e jelenség kiteljesedésében. Az emberiség, mint a természet része, egyfajta egyensúlyban van, ám ez nem jelent statikus állapotot, hanem egyfajta hullámzást, pulzálást az egyensúly körül. Most éppen a celebség talán kicsit többeket és alaposabban érdekel, mint azt súlya indokolná, de aztán egyszer lesz ez fordítva is.

Amúgy meg, akit nem érdekel, van lehetősége kikerülni. Ott még nem tartunk, hogy az érdeklődés bármiféle csoportkényszer lenne.