Ki korunk nagy fizikusa?

@18:

Köszönöm! Teljesen korrekt, amiket mond, csak kell hozzá kellő mennyiségű háttérismeret, hogy az ember értse, miért azt és úgy mondja, amit.

Nagyon röviden összefoglalva a dolgot: az általános relativitáselmélet azt mondja, hogy nem volt idő az ősrobbanás előtt, azaz nem volt olyan, hogy ősrobbanás előtt. Ez jön ki a matematikájából. Egy baj van ezzel: az általános relativitáselmélet nem alkalmazható az ősrobbanás pillanatára. Az ottani körülmények olyanok, hogy rendkívül kis térrészen hat rendkívül nagy gravitáció. Ennek a leírására nem alkalmas az áltrel. Ennek a leírására egy ún. kvantumgravitációs elmélet kellene, amin kb 8 évtizede dolgoznak, de ami nincs. Kvantumgravitációs elmélet lenne a húrelmélet, vagy a hurok-kvantumgravitáció, de egyik sem bizonyított, egyik sem működőképes, sőt. Szóval vannak gondok. Az, hogy mi volt az ősrobbanás előtt - volt-e olyasmi, hogy előtte -, vagy mi lenne a nagy reccs után, tudományosan nem vizsgálható. A matek nem mond róla semmit. Pont ahogy mondja is: bármi, amit odaképzelünk, nem matek, hanem pszichológia. Szóval nem tudunk nyilatkozni. Az a nagyon fontos háttérinfó maradt ki, hogy az áltrel matekja itt pont ugyanúgy semmit nem ér, mint egy kis álmodozás. Nem tudjuk, mi a helyzet, nem tudjuk, van-e az északi sarknál északabbra, és rajzolhatunk-e további földgömböket. Lehet igen, lehet nem. Nincs rá válasz.

Itt az első hozzászólásban részletesebben írok erről:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Rendben van, hogy hiányos, de mi van, hogyha az ősrobbanás pillanatát egy olyan esemény indította el, aminek nem kell szerepelnie a modellben? Akkor próbálkozhatnak akármilyen elmélettel előállni, az sosem fog illenni a már meglévőhöz.

Például nekem volt egy olyan darálóm, ami nem volt hajlandó felpörögni. Bekapcsoltam, de nem pörgött fel az istenért sem, csak búgott a motorja. Minden indítás előtt kézzel meg kellett ütni kívülről a házát, utána működött normálisan. Na most, ha a rendszer működése alapján megpróbálják leírni, hogy hogyan indult el a daráló, akkor az életben nem fog olyan összejönni, ami a kívülről történő ütést beleveszi a képletbe, mert annak az ütésnek csakis az elindításnál volt szerepe, utána már semmilyen megfigyelhető hatásban nem jelenik meg.

@26: Aminek van fizikai hatása, az leírható matematikailag és fizikai modellbe rendezhető. Akkor is, ha az a hatás csak egyszeri volt. Akkor is, ha valahonnan "kívülről" érkezett, jelentsen ez bármit is. Végülis, ha már nem is létezik, azért maradt utána némi nyom: a teljes világegyetem.

Ilyesmire volt már példa. A világegyetem felfúvódását okozó kvantummező, az inflatonmező, ami elbomlott, nem létezik azóta, a világegyetem jelenlegi jelenségeinek leírásához nem kell. Mégis a hátrahagyott nyomokból vissza tudtuk fejteni, hogy létezett.

Az ősrobbanás pillanatában jelen lévő esetleges ilyen hatás, ami utána eltűnt és nincs többé, persze sokkal nehezebben deríthető fel. Hs egyáltalán. És ha fel is deríthető, nem évtizedek, hanem évszázadok kellenek. De előre legyinteni, hogy áhh, úgysem sikerülhet, nem a legjobb út :)

Minden határterület (a fizikai ismeretekről van szó) esetén két tényt szögezhetünk le. 1. Rettenetesen izgatja nagyon sok ember fantáziáját. 2. Rengetegen próbálják ezt az igényt kielégíteni, így kóklerek is, mert egyfelől jól lehet vele keresni, másfelől ki lehet vívni vele (a sokkal nagyobb tömegű) hozzá nem értők csodálatát. És ez emberi hiúság kérdése.

Minden dolog megértéséhez szükség van bizonyos ismeretekre, anélkül reménytelen (itt e szó azt fejezi ki, hogy a magyarázónak és a hallgatónak egyidejűleg van szüksége elég nagy időre, a hallgatónak türelemre is, hogy a megértést akadályozó hézag kitölthető legyen. Aki nem képes elfogadni ezt, annak semmi esélye a megértésre, ugyanakkor pszichológiai kutatások kimutatták, hatalmas az esélye örök és megingathatatlan téveszmékre szert tenni.

A nagy bumm, a fekete lyuk, a Hawking sugárzás, a relativitáselmélet és még néhány fizikai fogalom kellően összetett ahhoz, hogy elég sok ismeret nélkül nincs esély a megértésre. Természetesen valami ökölszabály, valami távoli látásmód (így: az ott egy erdő) megismerése mindig lehetséges. jellemzően azonban ez kevés, ennél többhöz már ismeretek szükségesek.

Az ismeretterjesztő irodalom problémái is ugyanezek. Egyszerűbb esetekben jó eséllyel nagy tömegek juthatnak ismeretekhez kellemes módon. Nagyon elvont, összetett esetben a szerző hatalmas dilemmája az egyszerűsítés mértéke. Mert vagy érthetetlen (azaz fölösleges) a mű, vagy kivívja a szakma rosszallását (egyben a téveszmékhez nyújt akaratlanul táptalajt). És a szerzők is sokfélék, a nagy akarás és a képesség egyensúlyát megtalálni nem könnyű.

Egyébként korunk fizikusáról nem yutube csatornákat, hanem a Nobel díjasok listáját érdemes böngészni akkor is, ha utóbbi se tökéletes. Esetleg olyan portálokat, amelyek szakfolyóiratok szerzőinek idézettségét közlik. Mert az, hogy valakinek évente egymillió követője van, egyes cikkeinek olvasottsága szintén hatszámjegyű, nagyjából nulla ahhoz képest, ha szakfolyóiratok szerzőinek idézettségi mutatója (ami meglehetősen összetett) ötvenes nagyságrendű.