A fekete lyuk eseményhorizonton belüli részének vizsgálatára alkalmas lenne egy összefonódott részecskepár egyik tagját beküldeni? Az eseményhorizontot átlépve lehetséges hogy "fénylevesbe" kerülnénk?

Még egyszer: OTT VAN a kezedben a párja IS!!!

TÖBB DARAB összefonódott részecskéről beszélünk, amelyeknek viszont csak egy részét kapod meg.

Ilyen mérés a gyakorlatban főleg ha gyakorlati alkalmazása van nem egyetlen részecskepárral szokott lenni. Valamennyi vesztesség várható, nem érkezik meg a pár másik tagja, kölcsönhatott. Vagyis várhatóan nem az a gyakorlat ami ideális lenne, persze nem mindegy mennyire laborkörülmények vannak stb.

Mérések majd azok adatelemzésével bizonyos valószínűséggel meghatározható lehet, de az se feltétlen, ha már nagy a vesztesség azaz ha sok mérési adat hiányzik.

Létezik olyan, hogy többszörösen összefonódott részecske?

Amelyik nem csak 2 felé bomlik, hanem tovább is.

Mintha hallottam volna ilyenről valahol.

Például radioaktív részecske, amiből 2 összefonódott, de tovább bomlik, és azok is összefonódottak.

Olyat nem hallottam, nem olvastam és olyan kifejezés alatt nem is leltem rá a szakirodalomban, hogy "többszörösen összefonódott részecske".

Olyan van, hogy több atomos rendszerben, pontosabban a szakirodalomban szó szerint : "Creating quantum entanglement between multi-atom Dicke states and two cavity modes".

No, akkor erről szól a kérdésem.

Ha ezt a részecskét szét lehet választani kettő felé úgy, hogy az összefonódás megmaradjon - akkor vajon az EGYIK feléről, ami ugye szintén szétválasztható - meg lehet mondani, hogy még összefonódott-e?

Alapból is a mért állapotok ismeretében nem a kérdésre adekvát módon igen/nem a válasz, alapból is valószínűségekről beszélünk, a véletlenség axióma szinten van jelen (ami a kvatumechanika egyik axiómája). Ezen véletlen mért állapotok nem függetlenek egymástól, hanem az összefonódás esetében korreláció van. Olyan hogy statisztikailag kimutatható, hogy előre nem "eggyezhettek" az összefonódott részecskék. Triviális interpretáció, hogy valami rejtélyes fénysebesség feletti távolbahatással "egyeztetnek", de interpetálható úgy is hogy nem az általunk jól ismert 2 fajta kauzális kapcsolat (amit el tudunk képzelni hétköznapi tapasztalatok alapján) valamelyike van közöttük, hanem teljesen más fajta, nem ok-okozati kapcsolat.

David Mermin a Cornell Egyetem szilárdtest fizikusa 1989-ben mondta, hogy - A kvantummechanika koppenhágai értelmezését egy mondatban így foglalnám össze : "Fogd be a szád és számolj!" - .

A fizikusok nem filozófusok, a filozófiai értelmezésével, a képzeletben való értelmezésével van gond, de ahol már a képzelet kevés, ott van a matematika.

Még a kéréshez : mivel már alapból is korreláció van, így rontjuk a korrelációt ha az egészet nem láthatjuk ami látható lenne (mármint amennyi mérési adattal rendelkezhenénk hozzá).

Ez nem a kérdésre volt válasz.

Tehát: annyi részecskét ÉS statisztikát készítesz, amennyit akarsz.

ÍGY milyenek a lehetőségek?

Egy olyan helyzetet képzelj el, hogy a szétválasztott részecskék egyik fele a Marsra megy, a másik fele művonalon kering nálad.