A fekete lyuk eseményhorizonton belüli részének vizsgálatára alkalmas lenne egy összefonódott részecskepár egyik tagját beküldeni? Az eseményhorizontot átlépve lehetséges hogy "fénylevesbe" kerülnénk?

Nem, itt eltévesztetted a dolgokat.

A fekete lyuk belsejében semmi sem található, minden a középpontban van.

Hogy az mekkora, az jó kérdés. Valószínűleg nem egyetlen pont.

Ezen kívül valószínűleg már az eseményhorizonton kívül olyan erős kölcsönhatások vannak, amelyek megszüntetik az összefonódást.

Ha pedig mégsem - akkor mit tudsz kideríteni ezzel a kísérlettel?

Az összefonódott részecskepár másik, itt levő tagjának a tulajdonságai függetlenek attól, hogy mi történik az egyik, eseményhorizont mögé beküldött részecskével. Szóval nem alkalmas vizsgálatra.

Az eseményhorizont mögött a "fényleves" ugyanaz, mint akárhol máshol. Ha mész egy autó mmögött, akkor azon a helyen ahol te vagy nincsen anyag rajtad kívül, csak az előtted levő autó fénye. Nem valami egzotikus dolog. Ugyanez van egy eseményhorizont mögött: ahol te vagy, ott éppen te vagy, meg az előtted levő dolgok fénye. (Mármint ez nem analógia, hanem tényleg ugyanez van.)

"A fekete lyuk belsejében semmi sem található, minden a középpontban van."

Ezt nem tudjuk, ezért ne kezeljük tényként.

"Ezen kívül valószínűleg már az eseményhorizonton kívül olyan erős kölcsönhatások vannak, amelyek megszüntetik az összefonódást."

Erre valami tudományos forrásod van vagy csak tippre írtad?

"Az összefonódott részecskepár másik, itt levő tagjának a tulajdonságai függetlenek attól, hogy mi történik az egyik, eseményhorizont mögé beküldött részecskével. Szóval nem alkalmas vizsgálatra."

Ez csak a dolognak az egyik része ami miatt nem alkalmas, bár ez már önmagában tökéletesen elegendő feltétel a dolog alkalmatlanságára.

A dolog másik része pedig az hogy már a fekete lyuk kialakulása közben kéne oda beküldeni, pusztán azért mert az eseményhorizont átléphetetlen egy már kialakult fekete lyuk esetében. (Pontosabban vannak olyan elméleti fekete lyukak ahol ez lehetséges, de az olyan extrém fekete lyuk amit gyakorlatilag nem figyeltek meg sosem pl gyűrű alakú fekete lyuk)

"Az eseményhorizont mögött a "fényleves" ugyanaz, mint akárhol máshol. Ha mész egy autó mmögött, akkor azon a helyen ahol te vagy nincsen anyag rajtad kívül"

Ez a hétköznapi esetben sem igaz, csak ha a "te" mint fogalmat úgy definiáljuk hogy igaz legyen. Ha definíció szerint igaz, akkor az is igaz hogyha menet közbe a számba repül egy légy akkor az is én vagyok, illetve egy részem a légy is. Az más kérdés hogy lehet hogy nyitva a szám és alszok és a fogaimon mászkál majd kirepül, akkor egy darabig én voltam a légy is. Ha eszméletenül találnak akkor orvosi protokoll szerint ellenőrzik hogy a szádba van e úgynevezett idegen test ... Úgy alapvetően is minden féle elektromágneses hullámok is átmennek rajtunk stb. azt se definiálnám úgy hogy te vagy az is. (Az elektromágneses hullám is az anyagnak egy fajtája.)

Minden beleesik, és az eseményhorizont átléphető.

A kérdés az idő.

Ott olyan durva már az időtorzulás, hogy semmiképpen nem lehet úgy számolni, hogy "AZ" idő.

Ott mindenkinek más ideje van, és különösen más annak, aki esik.

"Ezzel vitatkoznék, ha így lenne, akkor nem logikus a fekete lyukak összeolvadása sem, és nem lennének szupermasszív fekete lyukak."

Összefonódott részecskepárokról volt szó, nem fekete lyukak egymásba zuhanásáról. Az értelmezési tartomány részecskékre vonatkozott, egyébként annál nagyobb objektumokra pl ember méretű dolgokra is igaz. A "szupermasszív fekete lyukak" bár nem a kérdező tehet róla, de ettől a falra lehet mászni, ez egy rossz fordításból ered. Supermassive black hole ennek alternatív magyarítása. A massive szó a fizikai szakmai angolban tömeget jelent. Szuper nagy tömegű fekete lyuk így lehetne fordítani értelmesebben.

"Minden beleesik, és az eseményhorizont átléphető. A kérdés az idő. Ott olyan durva már az időtorzulás, hogy semmiképpen nem lehet úgy számolni, hogy "AZ" idő."

Engedtessék meg, hogy úgy interpretáltam implicit a külső megfigyelő ideje szerint, hogy a végtelenül hosszú időtartam vége máshogy mondva az örökkévalóság azaz soha (nem esik bele).

"Ott mindenkinek más ideje van, és különösen más annak, aki esik."

Igen, de ott már annyia ortopéd a téridő torzulás, hogy ami a zuhanó sajátideje szerint véges idő, az a külvilág számára szó szerint az örökkévalóság.

Ha a fekete lyukak párolgását is figyelembe veszem akkor véges idő alatt elpárolog, hamarabb elpárolog minthogy beleesett volna, ez nem arra vonatkozik ha 2 fejetelyuk zuhan egymásba.

[link] idézet :

"A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a relativitáselmélet értelmében – a gravitációs tér hatására bekövetkező idődilatáció azt eredményezi, hogy az űrhajós, kívülről nézve tulajdonképpen soha nem halad át az eseményhorizonton. Másképpen megfogalmazva, az a pillanat, amikor áthaladna rajta, mindig a jövőben marad, és sosem kerül át a múltba.

A távoli szemlélő szemszögéből az látszik, hogy az eseményhorizontot közelítve az űrhajós egyre lassabban halad. Az eseményhorizontnál pedig 'kimerevedik a kép', mivel az onnan érkező fénysugarak végtelenül sok idő múlva érik csak el a megfigyelőt. Az űrhajós ezzel szemben saját idejében véges idő alatt éri el az eseményhorizontot."

"hamarabb elpárolog minthogy beleesett volna"

Na ez az, ami nem stimmel.

Ugyanis:

1: ha a sajátideje szerint beleesik, akkor beleesik, és kész. Akkor a külső megfigyelő is ezt látja, legfeljebb nagyon sokára. De beleesik, az tuti.

2: ne keverjük össze a látványt a valósággal. Az eseményhorizontról induló fény brutális késleltetést szenved - de ATTÓL MÉG? ami ott van, az már beleesett!

@16:23

Azt elismerem hogy nem olyan precízitással fogalmaztam ahogy csak tudtam volna, nem is volt célom úgy fogalmazni, annak fényében hogy egyrészt túl hosszú lenne, másrészt kevesen értenék.

Ne keverjük össze a kettőt, egyik esetben egy geometriai modellről beszéltem ami mint nyersen téridő geometria. A másik esetben pedig a geometrián kívül figyelembe vettem azt is hogy párolog a fekete lyuk. Egy alapvető a fizika tudományban hogy modellekkel dolgozik és tudni kell értelmezni valamint tudni kell mettől meddig alkalmazható az adott modell. Például klasszikus fizikában pontszerű testek, dehát mivel nincs kiterjedése ezért fekete lyuk következtetés teljesen helytelen.

Egyébként aki jobban bele akar méllyedni ajánlom :

Hraskó Péter: A relativitáselmélet alapjai

Hraskó Péter : Általános relativitáselmélet és kozmológia

Akinek van egy minimális tudás alapja ajánlom Dávid Gyula előadássorozatait, erről is beszél, természetesen laikusok számára leegyszerűsítve.

Egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján van erről is szó laikusoknak.

Több előadás is van : [link]

Előadás címe : Ahol az Úristen nullával osztott (a fekete lyukak)

A honlap tárhelyén lévő videó közvetlen linkje : [link]

Nagyon is érdemes végignézni ezt és a -a többi előadást is-, de konkrétan erről beszél 2 óra 1 perc 6 másodperctől.

Részlet az előadásból : "...Ezzel kapcsolatban szokták feltenni azt a kérdést s valaki már egy éve vár a csillagvárosban, ha most hallja akkor neki is üzenem, azaz alap kérdés hogy akkor hogy jött létre egyáltalán a fekete lyuk, HA SEMMI SEM FOG BELEESNI SOHA ..."

Természetesen itt is érvényes hogy értsd jól és hogy ezt az előadást is a legelejétől érdemes végignézni nem csak egy kiaragadott részletét.

#3: "A dolog másik része pedig az hogy már a fekete lyuk kialakulása közben kéne oda beküldeni, pusztán azért mert az eseményhorizont átléphetetlen egy már kialakult fekete lyuk esetében. (Pontosabban vannak olyan elméleti fekete lyukak ahol ez lehetséges, de az olyan extrém fekete lyuk amit gyakorlatilag nem figyeltek meg sosem pl gyűrű alakú fekete lyuk)"

Ahogy a tárgy tömege tart 0-hoz, úgy tart a végtelenhez a külső szemlélők szerinti beesés ideje.

Szerencsére nem nulla tömegű részecskét akarunk beküldeni, így az véges időn belül bekerül a lyukba a külső szemlélő szerint is. Lásd #4:

"Ezzel vitatkoznék, ha így lenne, akkor nem logikus a fekete lyukak összeolvadása sem, és nem lennének szupermasszív fekete lyukak."

Úgy hiszem egy m tömegű tárgy pontosan ugyanúgy esik bele egy M tömegű feketelyukba, mint egy m tömegű feketelyuk egy M tömegű feketelyukba -- amiből már csilliót figyeltek meg. Legalábbis nem látom, hogy hol függne a tárgy mérete a beesés idejétől.