Esőerdők nélkül világszinten felgyorsulna a globális felmelegedés?

Ajánlom figyelmedbe ezt a filmet:

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)

[link]

Megtalálod benne a kérdésedre is a választ, és az is elég látványosan van szemléltetve, hogy mennyire össze zsugorodott mára a természet, a vadon, milyen gyorsan halad az emberiség a katasztrófa felé.

A növények a fotoszintézis során a légkörből CO2-t vonnak el, az abban lévő szenet kötik meg építik be, és az O2 kerül vissza a légkörbe, a több növény, értelemszerűen több CO2 megkötésére képes.

A megkötött CO2-t ki is lehet szabadítani, az élőlények elpusztításával, fosszilis anyagok elégetésével, hisz a szénben, kőolajban, földgázban is meg van kötve a széndioxid, de az óceán vize, a sarkkörök jégtakarója is jelentős mennyiségű CO2-t tart csapdában, azok a melegedés során kiszabadulhatnak.

Az esőerdők másik fontos, globális jelentőségű tevékenysége a víz párologtatása, ha ez kritikus szint alá süllyed, akár a trópusi esőerdő helyén is kialakulhat sivatag, de a távolabbi vidékek is elsivatagosodnak, mivel a trópusi őserdők növényei által a légkörbe jutó víz egy része a légáramlatokkal utazva, onnan távol hullik csak vissza a földre csapadék formájában.

Esőerdők nélkül határozottan növekedne a globális felmelegedés, de sokkal összetettebb folyamatok zajlanának.

David Attenborough ezekről is beszél a filmben.

A felvázolt megoldásainak egy részében ma még nehéz hinni, amíg a pillanatnyi haszon fontosabb, mint a jövő.

#1 vagyok, nem értem, miért lett lepontozva a válaszom. Szerintem a kérdés önmagában hiányos, nem elegendő az információ a megválaszolásához. Ezért kértem további információta kérdezőtől, hogy pontosabban mire gondolt a kérdés kiírásakor. Szerintem még mindig jobb információt kérni, mint találgatni helyette össze-vissza.

Szóval attól függ, mit jelent a kérdező számára az, hogy "őserdők nélkül". Ha sosem lett volna őserdő ott? Vagy ha kivágnánk most az összes őserdőt? És mit kezdenénk a kitermelt famennyiséggel? Feldolgoznánk mondjuk lakóházakká? Vagy eltüzelnénk? És mit tennénk az őserdők helyével? Ott hagynánk parlagon? Vagy házakat építenénk rájuk? Vagy bevetnénk újra erdővel? Ezen sok kérdésektől gyökeresen függ a válasz, amit a kérdésre adni lehet.

Ha úgy gondolta a kérdező, hogy sosem lett volna a mostani őserdők helyén őserdő, akkor nem lenne semmilyen különös hatással a felmelegedés ütemére (talán annyiban, hogy az őserdők szigetelő rétegként működnek a Föld felszínén, bennük kevésbé van meleg nappal és kevésbé hűl le éjjel, mintha csak kopár sivatag lenne a helyén), továbbá a párologtatással nagyban klimatizálják is a környezetüket).

Ha a meglévő famennyiséget kitermelnénk, és felhasználnánk építőanyagként, aztán a helyére új őserdőt telepítenénk, akkor az csökkentené a légkörben lévő CO2 mennyiségét, tehát pozitív hatással lenne a folyamatra, lassítaná azt. Ráadásul ez újra és újra megismételhető, az építőanyagként felhasznált fa elraktározza, konzerválja a légkör CO2 tartalmát, ezzel gyakorlatilag akár szinten is lehetne tartani, szabályozni a légkör CO2 tartalmát.

Ha a meglévő famennyiséget elégetnénk, és a helyére új erdőt telepítenénk, akkor először egy csomó CO2-t tolnánk a légkörbe, tehát rontanánk a helyzeten, aztán ezt lassan vissza megkötné az erdő, mire újra felnő. Vagyis kilengéseket okoznánk, de a melegedő tendencián nem változtatnánk érdemben.

Hasonló lenne a helyzet akkor, ha a kivágott fából épületeket építenénk az erdő helyére. Ekkor ugyan nem szabadulna fel a fákból CO2, de nem lenne hová új erdőt ültetni, így nem tudnánk lassítani a melegedés ütemét.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy eltüzeljük az erdőket, és helyükre sem ültetünk új fákat. Ekkor ugyanis egy jó nagy lökést adunk a légkör CO2 arányának, és kivonva sem lesz a légkörből CO2, szóval így keményen megtaposnánk a gázpedált a klímaváltozásnak, jócskán segítenénk neki, hogy elszabaduljon.

Az érdekes az, hogy jelenleg Brazíliában ez a legutolsó forgatókönyv szerinti történet játszódik éppen. Nagy területű erdőket égetnek fel hogy a helyére szántókat telepítsenek. Aztán meg mindenki hüledezik, hogy 40 fokkal mérnek melegebbet a szokásosnál a déli sarkon, és 30-cal az északin, ráadásul egyidőben.

[link]

A fotoszintézis sötét fázisa o2-t használ, és co2-t termel. Az esöerdök, ahogy #3 és #8 írja, nem nyelnek el különösebb mennyiségü co2-t.

#7 ne eröltesd

Az esőerdőkben nem csak a fák élnek, de a fák jelenléte nélkülözhetetlen az életközösségek kialakulásához, és a Föld leggazdagabb, legnagyobb létszámú közössége él az esőerdőkben, és az ott élők testében a baktériumoktól kezdve a gombákon, rovarokon át az emlősökig mindegyik testében ott van a szén is, de a globális felmelegedés szempontjából sem a CO2 az egyetlen, amire az esőerdők hatással vannak.

Az esőerdők talaját behálózzák a gombafonalak, amelyek a fákkal szimbiózisban élnek, olyan helyekről is szállítanak vizet a fáknak, ahova azok gyökere nem ér el, cserébe a fáktól a fotoszintézissel kinyer energiából kapnak a gombák is, de a globális felmelegedés szempontjából a víznek van jelentősége, amit az erdő fái a légkörbe párologtatnak.

A vízpára hűti a légkört, globális méretű légáramlatok jönnek létre, az erdőktől távoli vidéken is lesz eső a fák által kipárologtatott vízből... tehát továbbra is az a válasz, hogy az esőerdők kiirtása gyorsítja a globális felmelegedés ütemét, ökológiai katasztrófa forrása lehet az erdők kiirtása