Mi a magyarázat arra, hogy másként viselkednek az emlős és a hüllő háziállatok?
Egy hagyományos háziállat, még ha ragadozó is, mint pl. a macska az igényli többnyire a törődést, a szeretet, oda megy, dörgölőzik, dorombol, oda fekszik az ember mellé stb, tehát lehet nyúzni, míg egy hüllőre ez egyáltalán nem jellemző, még akkor sem, ha növényevő fajról van szó.
Ennek mi az oka? Bennük nem termelődik oxitocin?
Többek közt más az idegrendszerük fejlettsége is. A kutya, macska emlősként közelebb áll hozzánk. Hasonlóbbak mondjuk a testbeszédei, jelzései mint mondjuk egy szakállas agámának vagy leguánnak, pl: az emlősöknél gyakori a fizikai kontaktus például egymáshoz dörgölőzéssel, vakarózással/ kurkászással/ nyalakodással, játékkal stb, de a hüllőknél ezek gyakorlatilag hiányoznak. Ezek a másságok jelen vannak már egészen az utódgondozástól kezdve egész életükön át. Ők egyszerűen ilyenek, másképp működnek. Jobban megértjük egymást az emlős háziállatokkal s nem mellesleg ők sokkal régebb óta szocializálódnak emberek között mint bármely hüllő.
Persze van esély rá ,hogy elég időt s generációkat beleölve lehetne “okosabb” hüllőket (pl: az említett krokodilokat) legalább annyira háziasítani mint egy olyan macskát aki megtűri az embereket s nem tépi le az arcod ha hozzáérsz/ közelébe mész de nem is rohan simiért amint meglát.
"Többek közt más az idegrendszerük fejlettsége is."
Ennyi a lényegi különbség, a többi már ennek a boncolgatása, részletezése.
A hüllök agya sokkal fejletlenebb, nint az emlősöké.
A házikedvencként tartott hüllőket jó esetben arra lehet megtanítani, hogy ne harapjon, viselje el, hogy kézbe veszik... elviselik, de nem igénylik, nem társas lények, a két ősi mechanizmus (létfenntartás, fajfenntartás) kitölti az "életük értelmét", fajtársaikkal sincs álladó kapcsolatuk.
Az emlős erősebben képes érzelmileg kötődni, mivel elevenszülő és az anya és kölyök között szükséges az erős érzelmi kötelék. A hüllőnél az utód gondozás sokkal fejletlenebb, ha van is egy rövid ideig. Krokodil vigyázz a tojásra és a kikelt ivadékokra de olyan erős kötelék nem alakul ki. Sok hüllő faj magára hagyja a tojásait.
Ehhez jön pluszba ha egy faj csoportba él a természetben mint a kutya vagy a ló. Evidens, hogy az ilyen állat könnyebben csoport társának tekinti az embert és könnyen elfogadja, ragaszkodik hozzá, igényli a törődést.
Az hogy növény evő vagy ragadozó, nem sokat számít ilyen szempontból szerintem. Sőt, a falkában élő ragadozok, talán még erősebben képesek kötődni, mivel ezeknek a fajoknak jobban kell kooperálni egymással mint a nyájban élő növényevőknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!