Ha a tér a fénynél gyorsabban tágul akkor hogy lehet hogy látjuk a távoli galaxisok is?

Ezt fogalmazd újra, mert nem érteni.

A gyors tágulásnak az a hatása, hogy vannak olyan távoli galaxisok, amelyeket soha nem fogunk látni, mert a fényük már nem közeledik felénk, hanem távolodik.

Természetesen az ennél KÖZELEBBI galaxisokat látjuk!

A határvonal jelenleg 48 milliárd fényév. Eddig látunk el.

"A tér jelenleg nem tágul gyorsabban a fénynél"

De.

Jelenleg tényleg nem tágul gyorsan, de ettől még van az a távolság, ahol ez már fénysebesség fölött van.

Ahogy írtam: 48 milliárd fényév messzeségben.

#4

Nem is fogja.

Nem értem a problémát.

A tágulás mindenhol egyforma.

Egyszer kiszámoltam, és úgy emlékszem, hogy 5 fényévre, a szomszéd csillag elvileg másodpercenként pár mm-t távolodna (a valóságban a galaxisok nem nőnek, ez csak egy elméleti érték).

Úgyhogy még egyszer: ami fény MESSZE van, az nem fog ideérni soha.

Ezt úgy képzeld el, hogy lufit fújsz fel, és hernyók másznak rajta.

Ha elég messze van tőled a hernyó, akkor soha nem fog odaérni hozzád, mert gyorsabban nő a lufi, neki meg fogy az ereje.

#7

Még. Vöröseltolódva. De nem fogjuk örökre látni őket. Szimplán egy szerencsés időben születtünk, hogy még láthassuk őket.

A tágulás arányos a vizsgált térrész nagyságával. Pl ha fényévenként 1cm per év akkor észrevehetetlen, csak sok milliárd fényéves szakaszokon megfigyelhető.

Az a pont, ami éppen fénysebességgel távolodik tőlünk, a kozmológiai eseményhorizonton van.

A kozmológiai eseményhorizonton kűvül nem láthatunk sose semmit.

A látható galaxisok ezen belül vannak.

Sőt tudtommal az egész látható univerzum kisebb mint a k.e.

Azért látjuk, mert a 2 millió, meg a 100 millió fényév is SOKKAL kevesebb, mint a 48 milliárd fényév.

Vagy te, ha 8000 km-re nem tudsz eldobni egy követ, akkor azt hiszed, hogy 8 méterre sem tudod eldobni?