Hol vannak a tanulmányok a természetes immnunitásról?

#26

"Miért ne lehetne antitest számot nézni hosszabb időperiódus alatt diagnosztizált csoport esetén?"

Az oltások esetében placebo-kontrollos, kettős vak tesztekkel mérték a hatásosságot. Nagyon érdekelene, hogy ezt hogyan oldod meg a természetes immunitás esetén? Mesterségesen fertőzöl meg embereket??? (A koronavírusjárvány viszonlag korai időszakában egyébként még ilyen is felmerült, de nem valósították meg. Talán te is megérted, hogy nem lett volna túl etikus...)

A csoportok összeválogáatását (reprezentatív legyen, lehetőleg egyforma legyen) sem nagyon tudom, hogy lehet megoldani természetes fertőzés esetén.

Vagy például hogy döntöd el, hogy valaki átesett a betegségen? Oké, ha akkor kimutatták benne a vírust, az tiszta sor, de ugye ez az esetek nagyobb részében nem történik meg. Ki lehet mutatni persze utólag antitestteszttel. Csak... ugye az pont a védettség (antitestek) alapján mutatja ki a fertőzöttséget! Magyarul ha valaki úgy esik át a fertőzésen, hogy akkor nem tesztelték, és így nem igazolták a fertőzést, és később nem lett erős védettsége, így nem lett kimutatható mennyiségű antitestje, azt a vizsgálatunkban a "nem védett kategóriába" fodjuk sorolni, pedig átesett a fertőzésen. Az így levont következtetést például elég problémás azokra alkalmazni, akik enyhe tünetekkel, vagy akár tünet nélkül estek át a betegségen, és így jó eséllyel nem is alakult ki olyan erős védettségük.

Persze nyilván az oltások esetében sem lehet ideális viszgálatot összeállítani, de azért sokkal hatékonyabb a teszt.

(Ezek pédlául a legalapabb adatelemzési problémák egy ilyen kutatásban, amivel minden kutató tisztában van. Szóva a kritizálás előtt lehet, érdemes volna tájékozódni.)

"Az eddigi elenyésző számú kutatások is ezt tekintették."

Annak örülök, hogy most már legalább azt elismered, hogy léteznek ilyen kutatások. Amúgy végig értél már a 8. válaszomban belinkelt 283 ezer találaton?

"Ugyanis nagyon eltérő pénzáramlásokat generál a két terület, az előbbi inkább közérdekű kutatás lenne, az utóbbi meg vállalati érdekű kutatás."

Az egy elég hamis szebeállítás, hogy valami csak közérdekű vagy csak vállalati érdekű lehet. Mint ahogy nem is azok. A vakcina kutatás természetesen közérdekű is. (Épp ezért finanszírozzák a vakcinázást közpénzből.) Mint ahogy magáncégnek is lehet érdeke a természetes immunitás kutatása. Konkrétan elég rövid keresés után találtam olyat, ami ezzel is foglalkozik.

[link]

Az meg, hogy miért kutatják intenzívebben a vakcinák hatását, elég logikus:

1. Ha nem fejlesztünk vakcinákat, sokkal többen halnak meg, mint ha fejlesztettünk volna. Ha nem kutatjuk a természetes immunitást... ja, az működik anélkül is.

2. Ha a vakcinákról kiderül, hogy nem olyan hatékonyak, mint gondoltuk (például egy új variáns miatt), akkor megfelelő fejlesztéssel lehet növelni a hatékonyságát, és például egy csomó emberi életet megmenteni. Ha kiderül, hogy a természetes immunitás hatékonysága eltér attól, amit gondoltunk...?

De még egyszer leszögezném, az nemes egyszerűséggel hazugság, hogy ne kutatnák a természetes immunitást.

"Ezért is nem értem miért nincsenek államilag finanszírozott kutatások. "

Vannak. Hazugság, hogy nincsenek. (De ha akarod őket támogatni, ebben senki nem gátol meg.)

#28

"Aham, de azzal nem értesz egyet, hogy egy vírussal való folyamatos ijesztgetés és félelemkeltés is (nagyon) káros?"

Azzal egyet értek, hogy a vírussal kapcsolatos alaptalan, hamis félelemkeltés nagyon káros. A tények bemutatása viszont nem (mint ahogy a vakcinák esetében sem hallgatom ezeket el). Tény az, hogy a COVID-19 lényegesen magasabb halálozási arányú, és sokkal fertőzőbb, ezért sokkal veszélyesebb, mint az influenza. Ez alapján logikus döntés az, hogy védekezünk ellene. Például az orvostudomány által kifejlesztett leghatékonyabb eszközzel, az oltással.

"Mintegy azt szuggerálod, hogy a félelemnek több altípusa van, egyik jótékony a szervezetedre a másik meg káros."

Nem szuggerálok ilyet. Csak te képzelsz bele mindenfélét az állításaimba. Az mondom, hogy a tudományos bizonyítékokon alapul állítások nem tekinthetők alaptalan félelelmkeltésnek (akkor sem, ha valakiben félelmet kelt).

"Az emberek úgy általában jobban be vannak tojva a vírustól mint a vakcináktól, lásd átoltottság."

Vagy mondjuk logikusan belátják, hogy előnyösebb beoltani magunkat, mint várni, hogy mikor kapom el a vírust. Vagy legalább azt, hogy szakmai kérdésekben érdemes szakértőkre hallgatni. (Sajnos ez nem mindenkinek sikerül...)

#33

Ha a video nem arról szól, hogy a járványt a pszichologusok hozták létre, akkor miért ez a címe? "Korona-világjárvány: Bűnöző pszichológusok müve?"

Mi legyen a véleményünk egy filmről és cikkről ami már a címében hazugsággal kezd?

#38 Sajátos olvasata a valóságnak. Ehhez mindössze két megjegyzést érdemes fűzni.

1. A kérdező önmagára nézve azt gondol, amit akar, természetesen vállalja annak következményét is (szerencsére ezt a természet intézi).

2. A kérdező ezt a jogát akkor gyakorolhatja, ha nem társas lényként él, hanem mondjuk egy lakatlan szigeten egymagában. ellenkező esetben el kell szenvednie a társas lény mivoltából következő csoportérdek érvényesülését. Az egy másik problémakör, hogy a csoportérdeket érvényesítik-e és ha igen, miként.