Szerintetek fizikai terünk hány dimenzióval rendelkezik? Tekinthetnénk -e a nullára (de akár az origóra is) úgy, mint egy plusz hozzáadott dimenzióra?
Fermat a "nagy Fermat sejtést" az egész számokra vonatkoztatta. Ezért ha valaki nekilát a bizonyításának, az első lépések egyike, hogy bizonyítja, elégséges feltétel a pozitív egészekre bizonyítania. Sokat gondolkodtam azon, Fermat miért nem eleve a pozitív egészekre vonatkoztatta, és utána terjesztette volna ki minden egészre. Arra jutottam, hogy lehet mókamester (is) volt, de sokkal inkább még nagyobb zseni. Ezzel ugyanis sejtésének majdani (jövőbeni) igazolását eleve metrikafüggetlenné (vagy ha úgy tetszik metrikakonformmá) tette.
Metrika. Ez egy nagyon fontos dolog.
válasza:3D-ben élünk.
Nem tudjuk hogy van-e több dimenzió mert ez egy szabály hogy kisebb dimenziók nem látják a nagyobbat. Emiatt elképzelni sem tudjuk hogy milyen lehet.
Viszont matematikailag több mint 10 dimenziót tudunk leírni
válasza:,,Metrika. Ez egy nagyon fontos dolog."
Hát annyira azért nem. Egy sima metrikus térben (=semmi más megkötés nincs) nem igazán lehet bármi érdekeset csinálni.
Mellesleg a válasz attól függ, hogy mit akarunk leírni és milyen modellt használunk.
A köztudatban elterjedt és elfogadott térmodellünk a klasszikus 3 (egyenként 2 ellenkező előjelű féltengelyből álló) derékszögű koordináta tengelyt és ezek metszéspontját, mint origót tartalmazó koordinátarendszer. Az origó ez esetben inkább viszonyítási pontnak tekinthető, semmint nullának (bár többnyire ez utóbbival is azonosítjuk), ha ugyanis ténylegesen nulla lenne, akkor azon a ponton a koordinátarendszer lyukas lenne, ami azt jelentené, hogy terünk egyértelműen négydimenziós. De még így is kimondható, hogy az origó mint viszonyítási pont, dimenziószerűen viselkedik. Ezt arra alapozom, hogy közvetlenül is egy többletirányt határoz meg.
Egyszerű egyenletes mozgás esetén a dimenziók egyenként 2 különböző irányt tesznek lehetővé. A megfelelő tengelyekhez viszonyítva mozoghatunk le-fel, előre-hátra, vagy jobbra-balra. Bármely mozgásunk leírható ezek valamilyen kombinációjaként. A mozgásirányok is az origóhoz köthetők közvetve, mivel a tengelyek az origóból indulnak, de pl. egy mozgó pont esetén létezik egy közvetlenül az origóhoz köthető iránypár is, a kifelé, vagy befelé.
Ezért mondom azt, hogy terünket akár tekinthetnénk négydimenziósnak is, ha az origóra (ami majd a későbbiekben valóban nulla is lehet) egy plusz dimenzióként tekintenénk. Nevezzük ezt formált dimenziószámnak.
Egy mondatban: a klasszikus tér három dimenzióból és egy nullából áll, amit nézőponttól függően tekinthetünk háromdimenziós, vagy négydimenziós térnek.
Formált dimenziószámként:
3+0=3?4?
(Hab a tortán, amit már egyszer említettem, hogy a hagyományos matematikával ellentétben az ún. "Prokopf megközelítés" nem engedi meg nullák tetszőleges hozzáadását, de ez a jelölés most hagyományosnak tekinthető.)
Fentebbi jelölést az értelmezési vitákat elkerülendő vezettem be, de a továbbiakban ezt fogom alkalmazni a "Prokopf megközelítés"-nek megfeleltethető geometria, és annak felépítésének ismertetésekor.
válasza:Most miért maradt ki a választási lehetőségek közül az hogy "ez a kérdés egy Prokopf-féle marhaság" (vagy valami hasonló), ami régebben már szerepelt máshol?
Szerintem lenne keletje. :-)
válasza:„Fentebbi jelölést az értelmezési vitákat elkerülendő vezettem be, de a továbbiakban ezt fogom alkalmazni a "Prokopf megközelítés"-nek megfeleltethető geometria, és annak felépítésének ismertetésekor.”
Ne ismertess semmit, nem vagyunk rá kíváncsiak, te gyagyás. Hány ilyen ökör, eszetlen barom van még itt, aki ilyen teljesen felesleges értelmetlen marhaságokat kérdez? Állítsd le magad és takarodj el kábelárkot ásni, kubikolni vagy valami hasonló.
Prokopf megközelítés: Prokopf agyilag tart a mínusz végtelenhez.
Rendben legyen az egyszerűsített és tömörített verzió. (Lepke, filozófia, magyarázat stb. kimarad)
A koordinátarendszerünkről elfogadjuk, hogy a pontjainak megfeleltetett számokra érvényes a Prokopf megközelítés.
Az ennek megfelelő változékonyságot (v) mutató tér formált dimenziószámai (a klasszikus statikus térdimenziókkal modellezve:
Egy meghatározott v tengely, 2 statikus tengely formált dimenziószáma:
3+0+1+0=4?5?6?
2 meghatározott v tengely, 1 statikus, formált dimenziószáma: 3+0+1+0+2+0+1+0=7?8?9?10?11?
Komplett változékony tér esetén
(minden tengely változékony, a tér minden pontjára igaz a Prokopf megközelítés), ez az egyneműség miatt egyszerűbb.
Formált dimenziószáma:
26+0=26?27?
Tehát kimondhatjuk, hogy a változékony (dinamikus) háromdimenziós teret, melynek összes pontjára igaznak fogadjuk el a "Prokopf megközelítést" legmegfelelőbben egy hagyományos (statikus) 26 dimenziót és a nullát tartalmazó térrel modellezhetjük.
Helymeghatározás: optimális esetben 6 koordináta (ismét statikus modell: 3 a tengelyek helyzetének, 3 a ponténak).
Következmények: nem kizárt, hogy egy pont több helyzetben legyen.
Azaz: ahogy a Newtoni fizika a relativitáselmélet egyik határesete, úgy az utóbbi a kvantummechenikáé.
Miként a klasszikus tér is a változékony tér egy variációja.
Szerintem ennek a "katyvasznak" a valódi jelentőségét közületek egyedül Kwrkconak van esélye felfogni.
#5
Miért is a pánik?
válasza:#9
Nincs itt semmilyen pánik, csak érthetetlen miért kel olyan eszetlen baromságokkal foglalkozni, aminek semmilyen gyakorlati haszna nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!