Hogy tekinthetnék rá barátként?

A férfi, akit szeretek, de csak baráti kapcsolatban állunk összejött valakivel. Rég sejtettem, de pár napja bevallotta. Egy házasságából kifele tartó idősebb nővel, akitől valamennyire féltem is, hogy érzelmileg kihasználja, és csak egy ideiglenes kiútnak használja, hogy legyen hová lépni a szakadék helyett.

Ugyanakkor soha nem tapasztalt módon nem tudok túllépni rajta, hogy mással van. Ha tudom, hogy épp nála tölti az éjszakát nem tudok aludni, vagy enni. Amikor otthon van általában végig beszélgetjük az estét, sokszor éjszakába nyúlóan, így nyilván ez az új helyzet valahol mégis szült egy hiányérzetet is.

Egyáltalán nincs szó arról hogy hanyagolna, de nyilván így most osztozom az idején valakivel. Nagyon szeretném ha boldog lenne, pont azért mert szeretem, de napjában többször eszembe jut, hogy igazából nagyon szeretném, ha nem lennének együtt. Emiatt pedig iszonyatosan rossz embernek érzem magam.

A történethez az is hozzátartozik, hogy nekem is van egy meg is lévő meg nem is lévő párkapcsolatom. Emiatt természetesen még rosszabbul érzem magam, amiért úgy, hogy nekem van valakim, mégis mást szeretnék, úgy hogy én nem is adom meg neki azt, amit egy párkapcsolat. Ezért is nem léptem, nem adtam jelét annak mit érzek. Egyszerűen nem akartam játszani vele, ha nem lehet a dologból semmi.

Most viszont, hogy így lett, fekszem az ágyban órákig könnyek között, nincs étvágyam, folyamatos szorítást érzek a mellkasomban, egyszerűen nem tudom feldolgozni.

Mindehhez ráadásul hozzátartozik, hogy bár már ez az egész nem tegnap kezdődött köztük, a férfi ezalatt akármikor, ha kettesben vagyunk átölel, fogja a kezem, összebújva ülünk a padon, vagy a buszon, hosszan magához szorít, amiket minden alkalommal ő kezdeményez, és az érzéseim miatt, ha bár ilyet nem kezdeményezek, de sose utasítom vissza.

Egyrészt borzasztóan össze vagyok zavarodva amiatt, ahogy akkor viselkedik, amikor ketten vagyunk, másrészt nagyon rossz embernek érzem magam a fentiek miatt, nem akarok senkit bántani, így nem teszek semmit, de ez az egész rohamosan építi le az egészségemet, így félek, hogy hány kiló fogyás, hány rosszullét, és hány átbőgött óra még mire kijövök ebből. Mi az ami segíthetne?