Folyadék 35 °C-on forralása, majd lehűtés 5°C-ra milyen módszer?

[link]

A kukta működési elve kimondottan egyszerű: zárt edényben, nagy nyomású gőzzel való főzés. Az edénybe bezárt nagy mennyiségű gőz emeli a nyomást, ami segít az ételeknek hamarabb megfőni. A nagy nyomás alapvetően két úton is katalizálja a hőkezelési folyamatot: egyfelől emeli a bent lévő víz vagy folyadék (pl. bableves) forrási pontját. Ez azt jelenti, hogy a bablevesünk nem 100, hanem mondjuk 130 fokon rotyog, így hamarabb készül el. A víz forráspontját ugyanis nagyban meghatározza az őt érő nyomás. A Himalája tetején például sosem főne meg a bablevesünk, ott ugyanis 100 fok alatt forr a víz, hiszen alacsonyabb a nyomás. Másfelől az extra nyomás a forró folyadékot egyszerűen belepasszírozza az ételbe, ezáltal is gyorsítva annak elkészülési idejét.

Az extra nyomás azonban extra felelősséggel is jár: a kukták igazi bajkeverői voltak a konyháknak, ugyanis egyfelől fel tudtak robbanni, másfelől pedig a szerkezet kinyitásakor felcsapó forró gőz nagyon csúnya forrázáshoz hasonló sérüléseket tudott okozni. A robbanásveszély mára szinte elenyésző tényező, ugyanis a modern szerkezetek gyártóinak egyre szigorúbb biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Apropó, a kukta a tetején található kis szelepről is ismerhető meg igazán – ez a szelep elég hangosan fütyül, ha a kuktában a folyadék elérte a forrpontját, ebben az esetben mérsékelni kell a lángot a kukta alatt, hogy ne keletkezzen abban veszélyes túlnyomás.

Alapszabályok

Van néhány további alapszabály, amit ha betartunk, akkor a kuktánk kezes bárány módjára fog szolgálni minket. Az első, hogy mindig tartsuk tisztán, főleg a szelepnél és az illeszkedésnél – a dugulás vagy a rossz záródás bajt hozhat a fejünkre. Másfelől sose töltsük a kuktát csurig, nagyjából legfeljebb a kétharmadáig lehet benne folyadék: így a gőz biztonságosan mozog az edényen belül. Működés közben is ellenőrizzük, hogy az erre való szelepen kívül nem szökik-e valahol ki a levegő. Végül a kukta felnyitásakor lehetőleg egyedül álljunk mellette, és előtte a nyomást folyamatosan csökkentsük benne: erre a modern szerkezeteken vannak külön leengedő szelepek.

Kötözködőském: 123 bar van ott és 300 °C

[link]

A Paksi Atomerőműben négy nyomott vizes reaktorblokk működik, ezek két zárt vízkörből, a primer és a szekunder körből állnak. A nyomott vizes reaktortípus jellegzetessége, hogy a primer köri víz nagy nyomás alatt (123 bar) áll, ennek köszönhetően a vízkörben áramló közeg 300 Celsius-fok körüli hőmérsékleten sem forr el.

[link]

Keresd ki alul a 300°C-ot majd nézd meg mekkora forrásponti nyomás tartozik hozzá.

Nem, nem az más. Ott hirtelen lehűtik minusz sokra előbb és megfagy, majd ezután vákumozzák és így szárítják ki.

Itt viszont nincs fagyasztás, se forró víz és ez a lényeg. Levákumozzák egészen addig, hogy 35°C-on forrni kezdjen és így párologtatják el a vizet, azaz így sűrül be. Ezután lehűtik 5°C-ra.