A női természetes szelekcióban a férfi fizikai paraméterei fontosabbak vagy a kognitívak?
10
"Ez esetben hogy van az, hogy sok, nem igazán elönyös külsejü férfi párban van, sok jó testü pedig egyedülálló?"
Pf. Mi ez a "Sok"? Nem előnyös férfiak 10%-a már sok? Vagy 20%-a? Vagy mennyire gondolsz? Vagy a jó testűek esetében mi a sok? Ha 2%-uk egyedülálló az már sok? Könnyű úgy csúsztatni ha nem szögezzük le a szavak jelentését!
"Hozzá teszem, hogy én is rengeteg nöre mondhatnám, hogy gerjedek rá, mert testileg felkelti bennem a szexuális vágyat, de ennek ellenére nem is szólok hozzá, mert vagy egy mondatából kiderül, hogy síkhülye, vagy igénytelen magára, vagy kultúrális különbségek miatt, de sokszor elég ha látom, hogy beképzelt és lenézö másokkal szemben."
Bravó. De hány ember gondolkodik így? És nem mondd azt, hogy "sok".
"Meglepö lehet számodra az a tény is, hogy a nök legtöbbje jó dumával (amiböl kiderül hogy nem vagy hülye és vág az eszed, van humorod) megfüzhetö."
Nincs jó dumám. Introvertált vagyok és enyhén autista. Maradna egyetlen esély a külső, de nincs.
"A következö lépés hogy jól tudj velük bánni, úgymint elözékenység, udvariasság, stb., de emellett legyél határozott, magabiztos is, legyenek önálló gondolataid. Fontos az is, hogy az ember legyen kiegyensúlyozott, ami megint csak gondolkodás és hozzáállás kérdése. Ezeknek nem sok köze van a testi felépítéshez."
Ezek genetikai tulajdonságok. A Kiegyensúlyozottság, magabiztosság, társas intelligencia. Mond ezeket egy Aspergeresnek például.
Ezek nem genetikai tulajdonságok. Vannak genetikai okból következö betegségek, amiknél bizonyos agyi funkciók nem tökéletesen müködnek, mert az adott rész nem alakul/müködik rendesen, de ettöl ezek nem lesznek genetikai tulajdonságok.
Hiába van jó tested, ha pl. introvertáltként kerülöd az embereket, és nem ismerkedsz, nem tudsz nyitni feléjük. Ezen lehet javítani, a terapeuták ilyen dologgal foglalkoznak, illetve ilyen problémákhoz nyújtanak segítséget, viszont akarni kell a változást, és csinálni. Azt nem tudom mit jelent a hétköznapokban, hogy enyhén autista.
12
Az enyhe autista azt jelenti, hogy nem értelmi fogyatékos: [link]
Hiába mennék emberek közé, újból elkezdődne a piszkálás és megkülönböztetés, és alapjában véve ez váltja ki az ellenérzést, ez vezet akár önbizalom problémákhoz. Ez ellen egy terapeuta nem tudom mit tehetne, ő sem csodatevő.
Az írásaid alapján nem tünsz annyira nehéz esetnek.
A terapeuták általában egy beszélgetés folyamán képet alkotnak a téged zavaró és megoldandó problémákról, és ahhoz ajánlanak különbözö gyakorlati dolgokat megoldásként, ami segít az adott irányban elmozdulni, akár egy bizonyos napi rutin bevezetésével, ami könnyen kivitelezhetö, és sikerélményt ad. Ezen elindulva könnyebben lép tovább az ember. Természetesen nem minden módszer jó mindenkinek, de ezeket kipróbálva meg lehet találni a megfelelöt. Ha valami müködik, akkor az ember könnyebben változtatja meg a hozzáállását egyes dolgokhoz, illetve látja, hogy müködik az, amit eddig nem hitt el. Sokat segít az is, hogy az ember megismeri a határait. ha valamin próbálsz változtatni, és többedszerre sem jön össze, akkor segít ennek a hibának az elfogadásában, és könnyebben tudod a többi dolgodat úgy alakítani, hogy a lehetö legkevesebb hátrányt okozza az adott probléma. Ezen kívül egy ilyen elfogadással az ember meg is nyugszik a hibával kapcsolatban, megtanul vele együtt élni, és olyan irányban tovább menni, ahol ez nem jelent problémát.
Párkapcsolatok szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a világot okolod-e a saját hibáid miatt, vagy a hibád teljes tudatában tudsz kitartóan keresni, amíg nem találsz valakit, aki el tud fogadni olyannak amilyen vagy, és az adott hibától eltekintve meg akarja ismerni a többi részedet is. Biztos vagyok benne, hogy a társas és kommunikációs nehézségeid ellenére tele vagy jó tulajdonságokkal, és ugyanúgy képes vagy egy boldog párkapcsolatra. Érdemes lenne megpróbálnod egy ilyen terápiát, ahol szakember tud segíteni, ök sokkal több és jobb tanácsokat tudnak adni mint én. Mindenképp megér egy próbát, légy nyitott rá, veszíteni nem veszthetsz vele semmit, az is egy siker, hogy léptél és megpróbáltad, tettél a dologért.
Ha már el tudod a hibáidat fogadni, és megszünik az emiatt benned lévö harag, sokkal jobban fogod tudni kezelni a helyzeteket is, és érezhetö lesz a kisugárzásodon is. Nem mindegy hogy valaki negatívan nyilvánul meg, és ezért alapból kerülik a többiek, vagy pozitívan, és akkor könnyebben elfogadják a hibáit is. Nyitottnak is kell lenni egy beszélgetésben, változtatni tudni a véleményen, és nem mindent készpénznek venni amit gondolsz.
Példának okáért a kérdés, valamint az elsö két hozzászólásod leginkább panaszkodásnak, és a világ hibáztatásának tünik érvek nélkül, bár érezhetö benne a tanácstalanság és segítségkérés is, Ezek megfogalmazása is lényeges ebböl a szempontból.
Az ilyen elöre levont következtetések, hogy "újból elkezdődne a piszkálás és megkülönböztetés" sem jó hozzáállás. Ha elkezdödik az azt jelenti, hogy nem jó társaságban vagy, ott kell hagyni öket, és nem foglalkozni velük, keresni kell olyanokat, akik kellöen érettek ahhoz, hogy nem mások hibáin szórakoztatják magukat, bár ök sem különbek mint bárki más.
A kritikát is tudni kell kezelni, tehát különbséget kell tudni tenni a csesztetés, és aközött, hogy valaki felhívja valamire a figyelmed, úgymond tükröt mutat. Ezeket érdemes átgondolni és magadba nézni, hogy igaz-e, és máris tudod, hogy min kell változtatni, amitöl könnyebb is lesz.
A kritika általában csesztetés szokott lenni, és nem jószándékú tancsáosztogatás. Valamiért mindig megtalálnak az ilyen arcok, és a legtöbb helyen ott vannak. Már kialakul az emberben egyfajta paranoia is, hiszen még fel sem tudod venni velük a harcot, mert sokkal jobb pozíciókból indulnak, nincs csapat mögötted, a külső hiányosságaid pedig fölényes pozícióba helyezi őket. Ha vallásos szöveget nyomnék be, hogy külsőre jobb vagy de rohad a belsőd az még nagyobb támadási felületet adna nekik, még nagyobb viccet csinálnának belőlem. Egyszerűen nincs fogás rajtuk, a külső annyira védelmező ilyen esetekben. Nem véletlen, hogy ilyen szilár az önbizalmuk társas téren a legjobb külsővel megáldott embereknek, tudják, hogy egy golyóbiztos pajzs az nekik.
A világot meg lehet hibáztatni, nem tökéletes egyáltalán, ahogy az emberek sem. Az embernek ha van önismerete és értelme azért rájön, hogy morális tekintetben nem áll annyira rosszul, hogy azt érdemelje amit esetleg kap. Tehát a környezet amiben élünk egyáltalán nem tökéletes és ahhoz kell alkalmazkodni, de a születésed által kapott tulajdonságok ebben segítenek vagy hátráltatnak. Talán azt kell megtanulni, hogy elfogadd, hogy egy ez ilyen játék. De mindenki a legjobbat akarja az élettől. Miért érné be kevesebbel is? Ha látja másnak jobban megy, másnak több minden kijut, mást jobban befogadnak, mást jobban tolerálnak, mással jobban bánnak stb? Nem természetes ugyanazt elvárni ami másnak is kijut? Hogyan fogadod el, hogy csak azért nem érdemelsz meg valamit mert nem születtél bizonyos tulajdonságokkal?
Engem nagyon zavar az a része, hogy külső tekintetében nem vagyok olyan. Tudom sokkal könnyebb lenne és teljesebb értékű életet élhetnék. Szép idealista gondolkodás az, hogy a belsőn van a lényeg, hogy többet érsz ha a belsőd szép, de nem így működik a világ és nem fog ez neked kamatozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!