Hogyan változik meg az örökítő anyag DNS e az evolúció kapcsán?

A mutációk (új DNS változatok) véletlenszerűen jelennek meg. Tehát attól, hogy például a lábujjköröm nem hasznos, nem fog az utódok között megjelenni több olyan, akinek kisebb a lábujjkörme ahhoz képest, mintha előnyös lenne. Sőt, akkor sem, ha kifejezetten hátrányos.

Azonban ha hátrányos egy tulajdonság, akkor az azt hordozó egyednek jó eséllyel kevesebb szaporodóképes utódja lesz, mint az átlag. (Ugyanígy, ha előnyös a tulajdonság, akkor meg több.) Így egy hárányos tulajdonságot okozó génváltozat kisebb arányban fog a következő generációba kerülni, mint a többi. Ez a természetes szelekció.

A lábujjköröm elcsökevényesedés azonban (ha se nem előnyös, se nem tárányos) nem a szelekció következménye, hanem véletlenszerű változásoké (a mutáció mellett esetleg genetikai sodródás). Gondolj bele: elég összetett program kell még ahhoz is, hogy a lábujjöröm (megfelelően) kifejlődjön. Ha véletlenszerűen változtatjuk a programot, akkor jó eséllyel elromlik, nem megfelő lesz a kódolt tulajdonság. Ez persze még sok mindent okozhat, de nagyon sokszor ez azzal jár, hogy eltűnik vagy csökevényesedik az adott tulajdonság (például a köröm). Ez annyiban még előnyös is lehet, hogy nem kell energiát feccölni az előállításába.

Az örökítőanyagban a DNS ugyanúgy mutálódik, mint benned, csak míg benned a sejtszintű mutáció nem hat az egész testedre, az utód a "sérült" DNS alapján fejlődik ki. Ez a sérülés történhet a természetes, vagy mesterséges sugárzás által, de akár még a normál sejtfunkció miatt is, ezt nem lehet elkerülni. A szervezet próbálja helyreállítani, de van, hogy valami miatt ez mégsem sikerül. Ezek a mutációk teljesen véletlenek és lehetnek előnyösek, hátrányosak, vagy semlegesek. Szóval gyakorlatilag nincs belekódolva a mutációba, hogy a kis lábujj körmöt csökkentse.

A természet viszont takarékos, és ha olyan tulajdonságunk van, ami már nem előnyös, az idővel eltűnik, ráadásul lehet, hogy még előnyös is egy ilyen mutáció, mert nem használ a felesleges szervekre plusz energiát a szervezet, ami növeli a túlélés esélyét.

https://www.youtube.com/watch?v=o5evrlYzg3k

"A nem szaporodás útján mutálódó gének mikéntjét nem értem."

Ennek a mondatnak nincs értelme. Minden mutáció ugyanúgy történik: a sejtben található DNS szekvenciája megváltozik valamiféle mutagén hatásra, ami a sejt osztódásakor továbbadódik a leánysejtekbe. Ezen mutációk túlnyomó többsége nem fog a következő generációba átadódni, csak azok, amik az élőlény iversejtjeiben (ún. csírvonal) történik.

"Valahogy be kell kerülnie különben minden utód ugyan olyan testrészekkel születne mint az előző ,vagyis nem létezne a fokozatos elcsökevényesedés. De ez igaz bármilyen nemhasznált vagy használt szervre."

Erre a választ az előző mondatomban találod. Amikor a mutáció történik pl. csökevényes lábujjköröm, akkor az egyén, akinek az ivarsejtjeiben ez történt, valójában normális körme volt, viszont a leszármazottja már a csökevényesítő mutációt fogja tartalmazni. Hogy ez az "elcsökevényesedés" mennyire fokozatos vagy ugrásszerű az más kérdés, és az az megint egy teljesen más kérdés, hogy ez mennyire fog elszaporodni a populációban. Ha egy szerv elcsökevényesedése sok egymástól független mutációt igényel, akkor csak fog menni, ha az elcsökevényesedés egyenesen kedvező az egyed szempontjából. Valami olyasmire kell gondolni, hogy a barlangi állatok elvesztik a látásukat. Míg a lábujjköröm nem kifejezetten káros, elvesztése nem jár szelektív előnnyel, ezért nem nagyon fog kiveszni a normális lábujjköröm egyhamar az emberekből.

"az utódok pontosan ugyan olyan ép látással születnek"

De épp ez az, hogy 𝐍𝐄𝐌 így születnek!

Véletlenszerűen különféle mutációk lesznek bennük. Olyan is, amitől csökken a látásuk.

De addig, amíg egy nappali helyen ez hátrányos, ezért az ilyen utód elpusztul - a barlangban éppen előnyös, ezért az ilyen utód jobban szaporodik!

"De miért vesztenék el amikor az utódok pontosan ugyan olyan ép látással születnek "

Épp ez a lényeg: nem ugyanolyan látással születnek. Vagy szerinted a szülők gyerekeinek mindig ugyanolyan jó a látása, mint a szülőknek? Nem. Van, akinek jobb, van akinek rosszabb. (Persze lehet az is, hogy valamelyiknek pont ugyanolyan, de nem mindnek.)

"Vagyis nem látom át azt a folyamatot hogy lesz az ép szemből vak szem csak azért mert sötét van a barlangban."

Az ép szmű szülőknek lesznek utódjai. Van aki jobban lát, van aki rosszabbul. (Valószínűleg több lesz, aki rosszabbul lát, mivel elbarmolni könnyebb valamit, mint javítani, pláne véletlenszerű változásokkal.) Ha lenne fény, akkor a jobban látó utódok előnyt élveznének, de ha nincs fény, akkor mindenki egyfomra esélyekkel indul. (Sőt, lehet, hogy a rosszabb szemű utódok élveznek kis előnyt, mert kevesebb energia kell a szemük létrehozásához.) Azaz a rosszul látó utódoknak várhatóan (legalább) ugyanannyi utódjuk lesz, mint a jobban látóknak. Az ő esetükben is az utódok egy (valószínűleg jelentősebb) része rosszabbul, egy része jobban lát, mint ők, de ez megint nem okoz változást az utódszámban. Így egy idő után lehetnek olyan egyedek, amelyek egyáltalán nem látnak. (Akár lehet, hogy az összes.)

"Azt értem hogy ha az ép szemű soha nem lát fényt akkor valahogy elhalnak mondjuk a látóidegei az agyában de ez még mindig csak egyetlen élet."

Az egyed élete során bekövetkező változás nem evolúciós változás. Nem erről van szó. (Attól sem lesz barnább a gyereked bőre, ha sokat napozol. Csak az erős napfényben a sötétebb bőrű emberek kisebb eséllyel lesznek bőrrákosak, és így nagyobb az esélyük a túlélésre és szaporodásra. Így egy idő után az ő utódaik kerülnek többségbe.)

"Vagyis a szem nem vak genetikailag , csak az élet során vakul meg, de mint mondjátok ennek nincs semmiféle visszacsatolása az örökítő DNS re."

Ha az egyed élete során vakul meg, valóban így van. De a szem evolúciós elcsökevényesedésénél nem is erről van szó.

#4

“Vagyis nem látom át azt a folyamatot hogy lesz az ép szemből vak szem csak azért mert sötét van a barlangban.”

Nem, nem azért születik vaknak mert sötét van. Az emberekből is van aki vakon születik holott a szülei láttak s nem egy barlangban született.

A mutáció véletlenszerű változás az örökitőanyagban. Tehát a látó halak között random született egy vak mert a szülei valamelyikének az örökitőanyagában (vagy mindkét szülőjében vagy a megtermékenyülés után vagy...) történt egy olyan mutáció amitől így vagy úgy de vak lett a utód. Az ,hogy ez elterjed-e vagy mennyire előnyös/ hátrányos/ semleges az a környezettől függ. Egy olyan környezetben ahol az adott halfajnak létfontosságú a látás ott nem sokáig húzza egy vak példány. De egy barlangban vagy a tenger mélyén ahová már nem süt le a Nap ott előnyös lehet mert amúgy sem látnak tehát a szemre fordított energiát felhasználhatják más nem látás alapú érzékszervnél, lásd: ilyen az elektromossággal való tájékozódás, érzékenyebb oldalvonal-szerv stb. Persze nem tudatosan s nem ilyen egyszerűen de a lényeg ,hogy ha amúgy sem látnak akkor a szem elvesztése nem hátrány.

Az örökítőanyag (DNS) egy molekulalánc, atomokból épül fel igen speciális szerkezettel. Az örökítés itt bonyolult vegyi folyamatokat jelent. A spermium például nem úgy hatol be a petesejtbe, mint egy fúró egy vashéjú gömbbe, hanem biokémiai folyamatok során. Azonban egy folyamat csak ugyanolyan körülmények között zajlik ugyanúgy. Ha a körülmények mások (előbbi példánkban egyik fél részeg, vesebajos, vagy egyéb lényeges körülmény más, a spermium vagy petesejt valamely része sérülhet, azaz ami egyesül majd osztódik benne, kicsit más). Ugyanakkor az élőlény más és más körülmények között létezik, háttérsugárzás éri, ezer hatástól itt ott kicsit változik. A "kicsi" akkora, hogy mai műszereinkkel sem tudjuk kimérni.

Ez egy végtelen lassú folyamat, sok generáción át történik. Például, ha egy szemmel látó és élő egyed valamiért barlangba kerül és ott is tud szaporodni, az teljesen más körülmények között történik, mint napfényben élő társainál. A sok sok szaporodás során mindig kicsit más, és az a másság mindig ugyan olyan, hiszen itt nincs fény. És százezer, millió generáció után már észlelhető a változás, a szem elcsökevényesedik.

Nem elegendő a mutáció (az örökítőanyagra valómásfajta hatás) új egyed kifejlődéséhez. Az is kell, hogy millió éveken át mindig ugyanolyan hatás legyen. Amikor a világtengerek elkezdtek visszaszorulni (évmilliók alatt), egyes tengeri lények partra vetődtek. Zömük megfulladt, néhány még időben visszatért. Amikor elég gyakorivá vált ez a dolog, elkezdtek olyan példányok keletkezni, amelyek egyre hosszabb ideig bírták víz nélkül. Egy idő után kialakultak a kétéltűek (ma is sok példányuk van, pedig akár százmillió éves fajok), majd ezekből a tüdővel rendelkező szárazföldi lények.

A mutáció egy összefoglaló név, az evolúció a nagyon hosszú időn keresztül bekövetkező, mindig azonos irányú mutációt jelenti. Ez attól következik be, hogy jelentős időjárásváltozások történnek, és ha ez kellően lassú, akkor lesz idő alkalmazkodni hozzá.