Egy bolygó gravitációjának erőssége befolyásolja-e azt, hogy mekkora eséllyel fejlődik ki rajta az élet?
Mondjuk egy, a Földénél érzékelhetően gyengébb/erősebb gravitációval rendelkező bolygón az élet egyedül amiatt, hogy más erősségű tömegvonzás hat rá, nagyobb eséllyel jelenhet meg, és ha ez megtörtént, akkor másképpen is fejlődhet, például az evolúció sebességét nézve?
Előre is köszi a válaszokat! :D
Egészen biztosan. Ahol túl kicsi a gravitáció ott jó eséllyel a bolygó nem képes megtartani a légkörét, légkör híján pedig ki lesz téve az űr zord körülményeinek (extrém hőingadozások, vákum, anyagvesztés, stb...)
Túl nagy gravitációban pedig egyértelműen nehezül az élet. Még ha az élőlények alkalmazkodni is tudnak egy nagyobb, akár a földinél többszörös gravitációhoz biztos, hogy sokkal nehezebb lesz, mert több energiára lesz szükségük a "mindennapi teendőkhöz". Már pedig ez jelentősen csökkenti a lehetőségeket...
Nyilván.
A lényeg az, hogy meglegyenek az élet feltételei:
szén, folyadék, és annyi energia, ami ezeket át tudja alakítani bonyolult szerves anyagokká.
Azt azért szögezzük le, hogy jelenleg csak a földi életet ismerjük, szóval fogalmunk sincs, hogy más körülmények közt hogyan vagy milyen élet fejlődhet.
De úgy gondoljuk, hogy ilyesmi élethez ilyesmi gravitáció az ideális. Sokkal gyengébb gravitáció nem tartaná meg a bolygó légkörét. Sokkal nagyobb grav.esetén meg kilapulnánk a felszínen, mint egy tükörtojás.
4-es. Teljesen igazad van. Egy masik gravicatios terrel rendelkezo egitesten minden bizonnyal sokkal mas milyenebb eletforma fejlodne ki, akarcsak a melytegerek melyen az oriasi nyomas alatt vagy nagyon forro hoforrasokban.
A gravitacio csak egyik tenyezo persze....ott van a fold magneses tere, az atmoszfera, a szovetek sugarzas, ho, nyomas turo kepessege, es a kemiai osszetetel.
Tényleg elég lényeges a bolygó légkörtartása.
De ha megnézzük a Titánt, azért be kell ismerni, hogy ehhez sem kell az 1 G körüli nehézkedés feltétlenül.
0.138 G mellett van rajta talajszinten másfél bar.
Tehát az alacsonyabb G szerintem nem akadály, ha nem jelenti a légkör hiányát.
Magasabb G esetén a felszíni domborzat is laposabb, akkor pedig az esetleges óceánok is sokkal sekélyebbek.
Ez jelentheti azt, hogy a mi tengereink több km-es mélységi zónái ott száz, tíz méteres rétegekre vékonyodnak, de ugyanúgy meglehetnek.
Persze, a magad G lehetetlenné teszi a földi jellegű szárazföldi életet, de a vízit még nem feltétlenül, illetve a szárazföldinek is igazán a felépítését, esetlegesen ezzel a bonyolultságát befolyásolhatja. Mondjuk egy sok G-s bolygón a szárazföldön talán esélytelen a merev külső vagy belső vázas testfelépítés.
Viszont a biokémiát egyik sem akadályozza.
Én azt mondanám, hogy a nehézségi erő eltérésével drasztikusan változhat az élet JELLEGE, de az ESÉLYÉT nem rontja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!