Lehetséges az, hogy az emberi agykéreg tovább gyűrődjön, hogy még nagyobb legyen a felülete?

Ha az ilyen irányú változások/változatok túlélési és/vagy szaporodási előnnyel járnak akkor igen.

Bár ember esetében már ezek nem annyira szigorú tényezők mármint modern orvoslással már életben maradnak azok is akik a természet lágy ölén jól megförmednének és párt is talál olyan akiről nem gondolnánk, szóval passz, majd kiderül mi hova alakúl de természetesen nem lehetetlen. Csak ugye az kell ,hogy ilyen barázdáltabb agyú ember szülessen s legyenek gyerekei majd unokái stb. Pártízezer év s más jól látható lesz az emberek között a barázdáltabb agyúak aránya.

Nem nagyon hiszem, hogy ma lenne ilyen irányú evolúciós nyomás.

Ma tényleg nem csak a legértelmesebbek élnek túl és örökítenek.

Amúgy ha lenne ilyen irányú szelekció, akkor volna rá esély.

Persze nem lehetetlen, hogy tovább gyűrődik az agykéreg, de ne felejtsük el, hogy van más lehetőség is, hiszen egyes madarak rendkívüli mértékű, már-már csimpánz-szintű intelligenciát mutatnak fel, és az agyuk mégis nagyságrendekkel kisebb, mint a csimpánzé.

Az intelligencianövekedés kivitelezését könnyebb megoldani valamiféle agynövelési technológiával (mint a régi számítógépek esetén, legfeljebb több ventilátor, hűtőborda, és nagyobb tér kellett csak), de ha az agytérfogat és felszín növelés kezd nem megoldhatóvá válni a szervezet működtetésének egyéb területeinek tükrében, akkor kénytelen az evolúció az agyszerkezet működését integráltabbá tenni, vagyis bizonyos, hogy ugyanaz az emberi intelligencia kapacitás kialakítható jóval kisebb agytérfogatban is, csak azt nehezebb kivitelezni, de ha szükséges (mivel a számítógépek esetén is szükségessé vált az egyre kisebb méret, így a mérnökök kénytelenek voltak egyre kisebb térbe zsúfolni ugyanazt a -, vagy növekvő a számítógépes kapacitást) ...

Ennek megfelelően szvsz. ezért tapasztaljuk, hogy az átlag emberi agyméret csökkenő tendenciát mutat fel, már ma is kimutathatóan, és ez nem azért van, mert kezdenénk butulni. Ellenkezőleg!

[link]

Az utóbbi 40 000 évben az átlagos agytérfogat olyan 10 százalékkal csökkent. És bár itt felemlegetik a lehetséges ezzel járó intelligenciacsökkenést, de ez aligha hihető azok után, hogy szinte évszázadról-évszázadra egyre gyorsult a technikai és társadalmi fejlődés - összességében. Az érv az, hogy a kisebb területen élő több ember (pl. városok) esetén nem kell olyan okosnak lenni, mivel a túlélés itt egyszerűbb. Ez szvsz. teljesen rossz okoskodás, hiszen ennek ellenére az embereknek az érvényesüléshez milliószor több infót kell felfogniuk és megérteniük abban a világban, ahol egyre és egyre több iskolát kell kijárni, egyre több technikai cucc kezelését és működésének megértését kell abszolválni, egyre idegenszerűbb és elvontabb elveket kell felfogni stbstb. Nagyjából kizártnak tartom, hogy egy kőkorszaki agy elboldogulna a mai világban akár csak közepes szinten is. Természetesen itt megemlítik annak a lehetőségét is, hogy az agyszerveződés optimálisabb megoldásai egyszerűen kisebb térfogatot eredményeznek, és én ezt gondolom sokkal reálisabbnak. Azt is említik lehetőségként, hogy a szelídebbé váló emberek kisebb agytérfogatot, és ezzel kisebb intelligenciát örökítettek tovább, de jóval nagyobb együttműködési készséget. Ezt azonban semmivel se látom alátámasztva (vagy csak részben). Nem hinném, hogy a legnagyobb gondolkodóink többséget képviselve agresszív természetűek lettek volna, ráadásul arról se tudok, hogy ezen embereknek rendre nagyobb agya lett volna.

Az ember agya rendkívül gyorsan fejlődött eddig is, így semmi okát nem látom, hogy ez a tendencia ne folytatódna tovább, hiszen a társadalmi elvárások ez ügyben egyre erőteljesebbek.

[link] (az ember agya nagy valszeggel ma is fejlődik evolúciósan)

[link] (ma százszor gyorsabb az emberi evolúció)

[link]

Idézve: "A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus."

Sokan azt képzelik, hogy halálos szelekció kell a fejlődéshez, holott a valóságban egyszerűen elég, ha a populációban egy hasznos tulajdonság gyorsan terjed ( [link] - gyorsan elterjed egy hasznos allél a populáción belül), egyszerűen több, eredményesebb utód útján. Sőt! Ez a valódi motor, és nem a halálos szelekció (csak ez utóbbit könnyebb megérteni, szemléletesebb, így erről a tévhitek könnyebben terjednek).

Gould és pl. Attenborough is híve volt a halálos szelekció szükséges voltának, de elveiket egyszerűen manapság már elavultként kezelik. Elképesztő sebességgel nőtt az emberi agyméret 4-5 millió év alatt, ugyanakkor hihetetlen sebességgel szaporodott el a bolygónkon az ember. Ha az agyfejlődésben komolyabb szerepe lett volna a halálos szelekciónak, ez a szaporodási sebesség egyszerűen nem történhetett volna meg, hiszen éppen hogy az ember esetében egyre jobban és drámai léptékben csökkent a halálos szelekció mértéke, de az agyméret mégis rohamosan nőtt. Én úgy gondolom, hogy nagyjából biztos, hogy 1 millió év múlva jelentősen más és fejlettebb agyunk lesz, és integráltabb (már ha az emberiség töretlenül képes tovább fejlődni). Ill. azzal is számolhatunk, hogy az agyunk működését mindenféle beépített hardverekkel fogják felturbózni, de éppen ezek miatt is nem fog az agyunk jobban barázdálódni, vagy nem számottevően.

"a társadalmi elvárások ez ügyben egyre erőteljesebbek"

Hát én ennek nem sok nyomát látom. Az intelligencia szerintem ma nem nagyon előny gén-továbbörökítési szempontból. Nem is hátrány, de ha azt nézem, hogy statisztikák szerint a magasabb képzettségű szülők kevesebb gyereket vállalnak, mint az alacsonyabbak, én pont ellenkező trendet látok.

Wadmalac: "Hát én ennek nem sok nyomát látom."

Még a mai legbutább, legsötétebb ember is sokkal többet tud a legsötétebb középkori embernél, de meg merem kockáztatni, hogy ez igaz az 1900-as évek elejére is.

Wadmalac: "de ha azt nézem, hogy statisztikák szerint a magasabb képzettségű szülők kevesebb gyereket vállalnak"

A világot kell nézni, nem egyes elmaradott régiókat, ahol azonban a régi korokhoz képest szintén nagyságrendekkel nőtt az agyhasználat szükségszerűsége.

Pardon: Magamtól: "A világot kell nézni, nem egyes elmaradott régiókat"

Na, szóval a világot kell nézni, és nem egyes kiugróan magas élet színvonalat felmutató kisebb régiókat, ahonnan azonban folyamatos a genetikai szétszóródás a világ más részeire is, és a kisebb fejlettebb régiók által gerjesztett magasabb igények is terjednek mindenfelé.

Kedves Kérdező!

Írod(#7): "mondjuk 100 000 évvel korábban élt Sapiens értelmi képességei véleményem szerint nem maradnak el egy maiétól"

Nem igazán értem ezt. A 4 millió évvel ezelőtt élt australopithecusoknak még alig volt nagyobb agya, mint egy csimpánznak. Az csak 40*100000 év. Nagyjából lehetetlen, hogy ezen 100000 évek közben ne történtek volna folyamatosan szignifikáns agyi változások.

Mint említettem, 40 000 évvel ezelőtt 10%-al több agyunk volt, ami megközelítőleg egy teniszlabda mérete. Gondolod, hogy ennek semmi jelentősége nincs? Így vagy úgy?

100000 év az iszonyú hosszú idő. Radikálisan változtak meg ennyi idő alatt akár állati vérvonalak, még külalakra is (akár röpke 10000 év alatt pl. a kutya olyan szellemi képességekre tett szert, hogy az ember gesztusait, hangulatváltozásait még a csimpánzoknál is sokkal jobban megérti). Kellően erős szelekciós nyomásra akár hónapok alatt lejátszódik olyan evolúciós esemény, ami korábban csak évmilliárdok után történt meg jellemzően, pl. egysejtűekből többsejtes szerveződések jönnek létre (kísérletekben...).

Még a 4000 évvel ezelőtt élt emberek koponyaméretei is jellemzően kis mértékben eltérnek a mai koponyáktól, bár ezt már beszúrtam egyszer:

[link]

Itt olvashatod, hogy más jellegű eltérések is akár csak "röpke" 35000 évre visszatekintve kimutathatóak:

[link]

Elképzelhetetlennek tartom, hogy a 100 000 évvel korábban élt Sapiens értelmi képességei vetekedhetnének a mai átlaggal. Persze nem lenne nagy a különbség, de átlagban az érzékelhető lenne.

Kedves Kérdező!

Azért még...

[link]

Kellett a néhány millió év alatt a 100 000 éveken belül is elég komoly változásoknak történnie agykialakulás ügyben, különben nem láthatnád a fosszilis rekordból azt, ahogy elképesztő ütemmel nő az agyméret rekordidő alatt, de folyamatosan.

Írod(#7): "Ha a mai világban nőtt volna fel, úgy gondolom hogy nem lenne hátrányban a modern társaihoz képest."

Ha megnézed, a különböző hominida vérvonalakban (a mára kihaltakban is) az agyméret alakulása hatalmas szórást mutat, vagyis az agyméret könnyedén változik, és gyorsan, sőt, a szórás nem kicsi akár fajon belül is. Valójában még a mai egyes emberi agyak között is hatalmas különbségek alakulhatnak ki. Azért az elsöprő többség messze nem Einstein és nem Johann Sebastian Bach...stb. és alkalmasint a magasan kiugró szellemi teljesítményt produkáló agy ránézésre se más az átlagtól, így nem igazán értem, hogy min alapul az előbb tőled idézett feltételezés.

"Na, szóval a világot kell nézni, és nem egyes kiugróan magas élet színvonalat felmutató kisebb régiókat"

Hm, mondjuk Mo. nálad melyik hez tartozik?

Mert nálunk is megvan ez a tendencia, a magasabb végzettségűek és jobb életkörülmények közt élők kevesebb gyereket vállalnak. Illetve szerintem inkább az "alacsonyabb szint" simán tojik a védekezésre, szó sincs tudatos vállalásról.

Eredmény szempontjából egykutya.