Kémiában az instabilitás és a reakciókészség (mennyire hevesen reagál) hogyan függenek össze?
Pl kálium hevesen reagál vízzel, hamar eloxidálódik levegőn, de elem (képződéshője 0) ,stabil
Protolíziseknél meg minél elektrondúsabb a vegyület, annál jobban ragaszkodik az H+-hoz.
Ergo minél instabilabb egy sav (donor), annál inkább meg akar majd szabadulni a protontól, annál inkább eltolódik jobb oldalra az egyensúly (most itt a nyílra gondolok).
Mégse tudok rájönni, hogy van-e összefüggés..:/
Választ köszönöm!
"Pl kálium hevesen reagál vízzel, hamar eloxidálódik levegőn, de elem (képződéshője 0) ,stabil"
Ez egy hibásnak tűnő logika (persze attól is függ, mit értesz stabilitás alatt). Egyrészt a kémiai stabilitás fogalmát szigorúan értelmezve rendszerekre szokták használni, nem egyes anyagokra.
Másrészt attól még, hogy a kálium képződéshője 0, nem jelenti azt, hogy stabil. Az elemek képződéshője definíció szerint 0, így ez önmagában nem jelent semmit. A kálium földi közegben elemi formában értelemszerűen nem stabil, hiszen nagyon gyorsan oxidálódik (például vízzel reagálva, ahogy te is mondtad). A logikád szerint például a hidrogén-peroxid a káliumnál is stabilabb volna, hiszen annak negatív a képződéshője. Márpedig arra szerintem végképp senki nem mondaná, hogy stabil (hiszen spontán bomlik).
Szigorúan véve stabilnak akkor mondjuk a rendszert, ha energiaminimumon van (pontosbban szabadenergiaminimumon, de ebbe most ne menjünk bele). Ekkor legfeljebb egyensúlyi reakciók mehetnek benne végbe, de azok is egyensúlyi állapotba vannak. Persze lazábban értelmezve a fogalmat anyagokra is modhatjuk, hogy stabilak (bizonyos körülmények között). Példul a víz a hétköznapi életben elég stabilnak tekinthető, elég alacsony energiaszintű vegyület, nem is reagál sok mindennel. De például ha káliumot adunk hozzá, rögtön más a helyzet, tehát a stabilitás a körülményektől függ.
Ami a reakciókézséget illeti, azt két dolgo határozza meg. Egyrészt a termodinamikai állapot: minnél alacsonyabb energiaszinten (pontosabban szabadenergiaszinten) van valami, annál stabilabb, annál kevésbé lesz hajlamos reagálni másokkal.
Másrészt van egy kinetikai vetülete is a dolognak: bizonyos reakciók végbemenetele energetikailag kedvező, de adott körülmények között túl lassan mennek végbe. Például a cukor és az oxigén reakciója energatikailag kedvező. Szobahőmérsékleten mégsem fog elégni a cukor, mert túl sok energiára van szükség a reakció végbemeneteléhez. (Szakszóval ezt hívják metastabil állapotnak.) De ha megemeljük a hőmérsékletet (vagy katalizátort használunk), akkor már rögtön végbe tud menni a reakció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!