Az emberiség a bolygó rákfenéje?

Az utpolsó bejkezdésben a lényeg, de kell az előtte lévő rész is:

„A pénz társadalmi tőke erodálásában betöltött szerepének második bizonyítéka a klinikai pszichológiából ered. Idegrendszeri képalkotási tanulmányok kimutatták, hogy a hagyományos pénznek már a puszta jelenléte is megváltoztatja a társas viselkedést. A kapzsiság és más negatív érzelmek, például a félelem, a harag, az intolerancia, a bűnbakkeresés és a pánik mind fokozottabbá válnak, valahányszor a pénz jelen van. Még az agy racionális döntések meghozatalára vonatkozó teljesítőképessége is mérhetően csökken.

Az idegtudomány felfedezései szerint ezek a folyamatok két egymással ellentétben álló agyterülettel függnek össze. Az egyik az ingerekre reagáló és azonnali jutalomra törekvő impulzív kör; a másik a prefrontális kéreg, mely a viselkedést igyekszik racionalizálni, szabályozni és előre érezni. Minden addiktív rendellenesség esetén ez az impulzív kör túlzottan tevékeny, és kimutatták, hogy ugyanez igaz a konvencionális pénzt tartalmazó pénzügyi ösztönzőknél is. A hagyományos pénzzel kapcsolatban fellépő aktivitás még erősebb is, mint amely a szex vagy bűnözés esetén fordul elő.

[…]

Ebben a vizsgálatban a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották, majd felkérték őket ugyanazon kérdőívek megválaszolására. A vizsgálat során az egyik csoportot a pénz vizuális szimbólumaival vették körbe (pl. dollárról készült művészeti alkotás a falon), míg a másik csoportot semleges szimbólumokkal (pl. kagylók képei).

A semleges díszítés környezetében tevékenykedő csoporttal összehasonlítva a pénz szimbólumaival körbevett csoport résztvevői lényegesen nagyobb mértékben játszottak és dolgoztak egyedül, valamint nagyobb fizikai távolságot tartottak maguk és a szomszédjaik között. Emellett tétováztak másoktól segítséget kérni, és hajlamosak voltak a segítségkérésre úgy reagálni, mintha érzéketlenek lennének másokkal szemben. Ezenkívül az egyéni szabadságot és az egyéni célok hajszolását preferálták az együttműködéssel szemben. […]

Ez lehet az első komoly „természettudományos” bizonyíték arra, hogy a konvencionális pénz egy tudat alatti programozó eszközként működik, hátrányosan befolyásolva az emberi viselkedést.

Amint azt a IV. fejezetben kifejtettük, gyakran az „emberi természetet” hibáztatták, mintha az volna a pénzügyi esztelenség és a válságok mozgatórugója. Most már egy kikötéssel csatlakozhatunk ehhez a gondolathoz. Ezeket a problémákat a „banki adósságpénz monopóliuma által programozott emberi természet” váltja ki. […] A nem banki adósság útján létrehozott csereeszközök használata más magatartásformákhoz vezet.”

Lietaer: Pénz és fenntarthatóság 114-115.o.