Ha 1-hez hozzáadogatunk 1-et, akkor végtelenhez tartunk, ha pedig felezgetjük, akkor nullához. A végtelen nem szám, viszont a nulla meg igen. Hogy van ez?

Elegánsabb lett volna úgy kérdezni, hogy 2-t folyamatosan önmagával szorozzuk, vagy önmagával osztunk.

Mindkét esetben azt látjuk, hogy egy végtelen számsort kapunk. Ezeket a műveleteket bármeddig lehet végezni.

Mert valós számokkal, illetve számosságokkal dolgozol, ahol 1 darab nullás és 0 darab végtelen, illetve 1 darab nullás, és "osztálynyi" sok végtelen található.

Még valami?

@4 (00:09): Véletlenül nem az vagy, aki a napokban nem értette a 24.hu-s magyarázatot és inkább azt mondta, hogy nincs indoklás? Hasonló szövegértést vélek felfedezni.

"Éppen ez a kérdés, hogy miért nem egy szám." Az asztal meg asztal, mégsem kérdezgetjük, hogy miért nem szék. Ennek semmi értelme. A végtelen azért nem egy szám, mert nem az, hanem pontosan leírtam, hogy micsoda. Nem teljesen értem, hogy ezután mégis mi nem világos. Ha matematikailag hibásan írtam le (bármikor előfordulhat), akkor várom az ellenvéleményt, tételt, bizonyítást. Engem könnyű meggyőzni, ha valaki értelmes ellenérvet hoz fel. Az, hogy nem értem a kérdést, nemhogy nem érv, de még személyeskedés is (különösen, hogy "bagoly mondja").

Mellesleg sokan felhozták a nulla "mágikus" szerepét, ami teljesen felesleges. Mivel egyrészt összeadásról beszélünk, ezért érdemes elmondani, hogy az összeadás a valós számok felett is csoportot alkot, vagyis bárki (aki tanult csoportelméletet) tudja, hogy az additív zéruselemnek léteznie Kell. Másrészt osztásról beszélünk és ott nemhogy nem tölt be kiemelt szerepet, nem is lehet a csoport értelmezési tartományának tagja (az osztás nem csoport a valós számok felett, csak kikötéssel). Ebben az esetben nem magyarázható vele semmi művelethez köthető sajátság.

"Az, hogy nem értem a kérdést, nemhogy nem érv"

Mégis mit kell egy kérdésen érvelni? Ha nem érted, akkor nekem nem érvelnem kell, hanem úgy feltennem, hogy megértsd.

"Az asztal meg asztal, mégsem kérdezgetjük, hogy miért nem szék."

Csakhogy a matematika axiómáinak megalkotásánál volt a matematikusoknak választási lehetősége, hogy a végtelen szám legyen-e. A matematikusok úgy döntöttek, hogy megmaradnak az őskorból ismert bárányszámolgatási matematikánál, és a 2 azt jelenti, amit a 2 bárány, a 3 meg azt, amit a 3 bárány.

A fizikusok meg szentül meg vannak győződve arról, hogy a természet úgy viselkedik, ahogy az ősember a bárányokat számolta.

@3/14: Mégis mi a fenét hadoválsz? A végtelen fogalma Cantorhoz köthető, a modern mateknek (mint axiomatikus rendszer) pedig semmi köze a őskorhoz, mert főleg Hilbert (et al.) munkásságán alapszik a ma használt teljes jelölés és axiómarendszer kidolgozása. Egy jó fizikus pedig semmi ilyesmiről nincs meggyőződve, hanem minden modelljének ismeri a határát. Ha valaki a való életben vérezne ennyi sebből, mint ezek az állítások, akkor egy század másodperc alatt belehalna a vérveszteségbe. Legközelebb egy wikizés azért jó lenne, hogy csináljunk hülyét magunkból.

"Mégis mit kell egy kérdésen érvelni? Ha nem érted, akkor nekem nem érvelnem kell, hanem úgy feltennem, hogy megértsd."

Igen, csak a baj ott van, hogy te nem értetted meg az én válaszom ("bagoly mondja" mint írtam). Én persze alapvetően azt feltételezem, hogy aki hozzászól a témához, valamennyire ért is hozzá (én is csak minimálisan) és nem kell dedóba visszamenni, hogy szavak jelentését magyarázzuk.

Köszönöm szépen egyébként, kellemes ajándék volt nevetni egy ekkora sületlenségen.

#15

Hidd már el, hogy nem azért nem érvelek, mert nem tudok, hanem mert felesleges neked. Szívesen beszkennelem az érettségi bizonyítványomat, vagy a diplomámat, de csak abban az esetben, ha te is beszkenneled ugyanezt, és kitárhatjuk a világnak, hogy melyikünknek milyen végzettsége van.