A gamma sugárzás minden esetben az alfa vagy a béta sugárzás része, kísérőjelensége; vagy az alfa, béta sugárzástól függetlenül is kialakulhat?

Az alfa és a béta sugárzást mindig kíséri gamma sugárzás, de külön is létrejöhet, ha egy gerjesztett atommag alapállapotba kerül. (Ez általában közvetlenül alfa vagy béta bomls során történik, de egyes atommagok tovább is gerjesztett állapotban maradhatnak.)

Emellett az alfa és béta bomlás mellett más elemi részecske alapú reakciók során is képződhet gamma sugárzás (pl. elektron-pozitron annihiláció).

(Sőt, tágabban értelmezve a gamma sugárzás fogalmát más folyamatokból is származhat, például villámlásból.)

[link]

Mint ahogy #1 leírta már tud független is lenni a kialakulása.

De ha belegondolsz hogy az alfa és a béta is nyugalmi tömeggel rendelkező részecske. Tehát van lendülete is és lassulnak az anyagban haladáskor. (Alfát egy papírlap, bétát egy alulemez megállítja.)

A gamma viszont nyugalmi tömeggel nem rendelkező fotonokból áll. Gamma fotonok, vagyis elektromágneses hullámról van szó.

Ami sosem lassul.

Visszaverődhet vagy elnyelődhet.

(Elnyelődése lehet olyan hogy egy kisebb energiájú /kisebb frekvenciájú/ gamma foton lép ki és halad tovább nem feltétlen pont ugyanabban az irányban. )

Nem véletlen hogy sok méter ólom képes csak megfelezni a mennyiségét.

(Reaktorokban meg pl javarészt inkább visszaverik befelé hogy pattogás közben elnyelődjön. Ami mégis kilép azt acél ólom és baritos/bariumos beton csillapítja elfogadhatóra.)

Tehát a lényeg hogy alapvető jellegükben is alapvetően különböző sugárzásokról beszélünk. Így a keletkezése hogy együtt vagy ezektől függetlenül jön -e létre a többitől, nagyjából mindegy is.

Én úgy tanultam, hogy izotópok természetes bomlásakor sosem jelentkezik gamma sugárzás önmagában, mindíg csak kíséröje az alfa/bétának.

Ez végül is nem mond ellent az előttem szólóknak.

#4

Szerintem azért jellemzően nem kell több méter vastag ólom a felezéshez. (Különben egy intenzív gamma forrást elég nehéz volna leárnyékolni.) A válasz maradékával egyet értek.

"(Különben egy intenzív gamma forrást elég nehéz volna leárnyékolni.)"

Ezért írtam le ott hogy csinálják.

Nem az árnyékolásra bízzák a dolgot! (Van de csak kiegészítés.)

Hanem befelé tükrözik és ott pattog ide oda milliószor / milliárdszor addig amíg el nem nyelődik.

A neutronokkal is ugyanígy járnak el egyébként de ez mellékes.

Ha ilyen passzív elnyelő falakkal és ólom betétekkel kellene ezeket 100% -ban kivédeni és biztonságossá tenni az üzemeltetést az olyan költségeket eredményezne hogy nem érné meg reaktorokat építeni.

Gyakorlatilag ezekkel a trükközésekkel/tükrözésekkel lehet olcsó reaktorokat építeni.

//Ha megsérülne ez a tükrözés amit speciális anyagszerkezettel és felület kezeléssel érnek el. Például ha valaki a zsíros kis ujjával hozzáért még építés alatt a reaktor tartály belső felületéhez, ott egy "lyuk" keletkezik ezen a tükrön. És amikor beüzemelik egy intenzív gamma és neutron nyaláb lép ki a reaktorból ezen a "lyuk" on. Ezt beüzemeléskor nézik figyelik tesztelik és ha van ilyen akkor kívülről plusz gamma tükör és plusz ólom rá illetve beépítésével "foltozni tudják". Persze ez már nem olyan mint ha nem is sérül a rendszer de ha kell működik így is.//

Jó, akkor nézzünk konkrét adatokat. Például itt a második ábra azt mutatja, hogyan nyelődnek el a különböző energiájú gammasugarak betonben. Még a legnagyobb áthatolású ábrázolt gammasugárzás (500 keV) több, mint 99,9%-át elnyeli 40 cm beton. A felezőréteg-vastagság az összes ábrázolt esetben bőven 10 cm alatt van!!

[link]

Ezen az oldalon konkrét felezőréteg-vastagság adatokat adtak meg. Az ólom esetén még az 1000 keV energiájú gammasugárzás felezőrétege is csak 7,9 mm vastag. Nem méterekről, milliméterekről van szó!!!

[link]

Azért az nem kevés nagyságrend különbség!!