Miben különbözik egy matematikus matektudása egy fizikusétól?

Az 1-esben lévő analógiával csak arra akartam rámutatni, hogy mindkét szakma/tudomány képviselője egy bizonyos szintig ismeri a másikét, és valahol kell is neki értenie hozzá.

Abból a szempontból nem annyira helyénvaló a párhuzam, hogy matematikusból is és fizikusból is lehet többféle. Például egy számelméleti matematikus nem nagyon van a fizikával közelségben, ellenben azzal, aki függvényanalízissel foglalkozik.

Mérnökként az én matematika tudásom annyi, amennyit a műszaki élet megkövetel, eszközként használom, mint ahogy egy csavarhúzót használnék.

Gondolom, hogy a fizikusoknál is hasonló, számukra is egy eszköz és nem terjed ki minden területre, esetleg adott területen belül sem feltétlenül olyan mély, mint egy matematikus tudása, bár az biztos, hogy matematikus és matematikus között is van különbség érdeklődés, szakterület alapján.

Erre van egy szemléletes, jó vicc:

Hogyan állapítja meg egy biliárdgolyó térfogatát a matematikus, a fizikus, és a mérnök?

1. - A matematikus fog egy tolómércét és leméri a golyó átmérőjét, utána a kapott eredményből kiszámítja a térfogatát.

2. - A fizikus fog egy mérőhengert, vizet tölt bele és közvetlenül megméri a golyó vízkiszorítását.

3. - A mérnök letölti a gyártó biliárdgolyó-katalógusát, és kikeresi benne az adott típusú golyó térfogati paraméterét!

(Aki már járt egy termelőüzemben és belefutott egy "minőségellenőr", stb. kvalifikációjú "mérnök"-be, az megtapasztalhatta, hogy a fentebbi vicc - bizony - nem mindig vicc!)

Sok mindentől függ ez a dolog. Elég, ha abba belegondolsz, hogy mit kell tudnia annak az elméleti fizikusnak, aki húrelmélettel foglalkozik vagy épp a piacon a Morgan Stanley -nél kockázatelemző és mondjuk mit kell annak, aki klinikai fizikusként besugárzásokat tervez, méréseket végez, stb.

Amúgy #4-es válaszolóval egyetértve, még annyit tudok mondani, hogy volt olyan tárgy fizikus képzésen, hogy Vektorszámítás, amihez voltak külön, fizikusoknak írt könyvek is, amiket néhány matematikus ... hát ... nem szeretett túl intenzíven, másfelől viszont egy "átlagos" fizikust (vagy mérnököt) - sarkítva a dolgot - nem az érdekel, hogy "létezikVagyNemLétezikHaLétezikMiértLéltezik", hanem az, hogy miként kell használni az adott matematikai eszközt.

A kérdés nem megválaszolható. Miért?

Egy fizikus és egy matematikus matematikatudása (bizonyos idő után) egyforma. Ugyanis ugyanazon a területen dolgoznak.

Egy fizikus és egy matematikus matematikatudása (bizonyos idő után) teljesen különbözik. Ugyanis például a fizikus kísérleti, a matematikus elméleti téren tevékenykedik.

Sőt, két matematikus matematikatudása annyira eltérő, hogy esetleg nem is értik egymást. Az egyik analitikával foglalkozik, profi függvénytanban, és ezekkel való műveletekben a legmélyebb szintig. A másik számelméletes és mondjuk a prímszámok a szakterülete. Az első elkezd a Taylor felbontásról elmélkedni, a másik a szavakat se érti esetleg.

A fizika és a matematika is annyira széles terület, hogy mindkettőben csak elég szűk sávot művel a benne ténykedő ember. Ha a saját területén nagyon mélyre akar ásni, a közvetlenül szomszédos területeket persze jól ismeri, de távolabbit nem jobban, mint egy jó érettségivel rendelkező nagyon érdeklődő ember. Ugyanakkor nem ritka, hogy egy elméleti fizikus korszakalkotó matematikai felfedezést tesz, mert az nélkülözhetetlen a munkájához. Ugyanez fordítva is előfordul, mikor egy elméleti matematikai tételhez fizikai interpertációt keres valaki bizonyításképpen.