Egy matematikusnak kell tudnia, hogy például mi az a Planck-állandó, vagy mik az elemi részecskék, mik azok a fotonok, stb.? Szóval ismernie kell sok olyan dolgot, amiket egy fizikus ismer? A másik kérdés: a fizika szerteágazóbb vagy a matematika?

Egy matematikusnak sem kell tudnia, max illik, ha már ezek gimiben is előfordulnak. De ez igazából attól függ, hogy hol munkálkodik.

Azok a matematikusok, akik a matematikát művelik nem fognak olyasmivel találkozni, mint egy fizikus, de ennek ez is a rendje. Vannak olyan matematikusok viszont, akik fizikusokkal vagy kémikusokkal együtt dolgoznak. Különösen ez a divat manapság, hogy több kutató "csoportba verődik" és úgy dolgoznak együtt. Ez jelenti azt is, hogy egy kutatócsoportban dolgoznak pl.: matematikusok, fizikusok egy adott problémán. Ilyenkor arra a bizonyos problémára kihegyezve(!) a matematikusnak is hasonló fizikatudásra van szüksége, mint a fizikusnak.

A másik kérdésre válaszolva: szerintem nem. Ezt abból gondolom, hogy fizikát matematikai alapokon lehet csak végezni. Ezért nem tudom elképzelni, hogy a "ház" szélesebb legyen az "alapozásnál". A leginkább összehasonlító állítás szerint, amit hallottam "a fizika az matematika, csak kevesebb a levezetés". Ezzel én nem teljesen értek egyet, de majd válaszolnak szakmabeliek is.

Első vagyok.

Közben elfelejtettem az első kérdésedre válaszolni. Egy matematikusnak attól függ, hogy mit kell ismernie, hogy hol fog elhelyezkedni. Egy ökonometriára szakosodott matematikusnak a Planck állandó nem túl lényeges ismeret.

Ez erősen függ attól hogy a matematika melyik ágát szeretnéd elsajátítani, mondjuk egy statisztikai számításnál nem dől össze a világ ha nem tudod mondjuk a fény sebességét. De vannak olyan ágak amihez nem árt ha az ember kicsit bővebben képben van a világ működésével. Ha mondjuk egy elektron elhelyezkedését szeretnéd "megjósolni" akkor ahhoz szükséges a szubatomi részecskék tulajdonságainak ismerete.

Viszont az semmiképp nem árt ha az ember legalább egy minimális szinten beletanul ilyenekbe, akkor is ha nem feltétlenül szükséges.

A kérdés hogy a fizika vagy a matematika a szerteágazóbb, pedig egy nagyon nehezen megválaszolható kérdés. Ha megkérdezel egy fizikust akkor azt fogja mondani hogy a fizika, ha egy matematikust akkor azt a választ kapod hogy a matematika. Mind két tudományág rendkívül fontos és szerteágazó, mára akkorára nőttek hogy egy ember számára már lehetetlen akár az egyik tudományág teljes elsajátítása is. Ezért szerintem nem érdemes összemérni őket.

Ahhoz, hogy valakiből matematikus legyen, és matematikusként dolgozhasson, még azt sem kell tudnia, hogy mi az a sebesség vagy áramerősség. Ha fizikához közeli területen akar elhelyezkedni, vagy a matematikának egy fizikát kiszolgáló részén akar kutatni, akkor persze az adott területhez kapcsolódó dolgokat tudnia kell. Ebben viszont a fizika nem különleges, aki infósabb területre megy, ott programozni kell, aki a gazdaság felé, ott pénzügyi ismeretek kellenek. És persze vannak olyan, főleg elméleti matematikusok, akiknek semmi.

A matematika mindenképpen szerteágazóbb, mert a fizikának a valóság szab egy határt, a matematikának csak a képzelet.

A szemlélettel van baj. Ilyen, hogy "kell" tudnia ezen a szinten nem létezhet. Olyan létezik, hogy természetesnek tartja, minél szerteágazóbbak az ismeretei.

És az emberiség mai tudása mellett az ember még a saját területéről sem ismerhet mindent alaposan, legfeljebb sok mindent. Egyfelől bizonyos szinten igyekszik tájékozódni, mert elemi szükségletnek érzi, másfelől azt a területet térképezi fel alaposabban, amit művel. Ha ez a kvantumfizika matematikája, akkor néhányfizikusnál is jobban tisztában van a Planck állandó jelentésével. Más esetekben pedig mással, mondjuk az emberi test működésével. Ugyanez mondható el egy fizikusról, biológusról, irodalmárról, bárkiről, ha egy szintnél magasabb kíván lenni.

Amikor valamiket össze akarunk hasonlítani, a legelső dolog arról mércét, mértékrendszert felállítani. Addig nincs hasonlítás, míg ez meg nem történik. Amikor réges régen számokat össze akartak hasonlítani, előbb eldöntötték, mit jelentsen a kisebb és nagyobb. Itt a szerteágazóról kéne ugyanaz, különben nincs sorrend.