Einstein most csillagász volt vagy fizikus, vagy matematikus?

Fizikus-matematikus. Ma az ilyet elméleti fizikusnak csúfolják.

Arról nem tehet, hogy a fizikája érvényes a csillagokra is.

Matematikát művelő fizikus, akinek törvényei a csillagokra is érvényesek.

.

Igaz, "Einstein most" helyett az "Einstein akkor" kifejezés jobb.

Egyrészt a csillagászat a fizika egyik ága, aki csillagász, az fizikus is.

Másrészt a csillagászat a Földön kívüli objektumok – a Nap, bolygók, üstökösök, csillagok, galaxisok, fekete lyukak és miegymások – megfigyelésével, illetve ezek, valamint az Univerzum kialakulásával foglalkozik. Einstein ilyet nem tett. Elfogadta és felhasználta a csillagászat, kozmológia eredményeit, de maga nem végzett csillagászati tevékenységet, azon túl, hogy az általános relativitáselmélet csillagászati módszerrel való igazolásában valamennyire részt vett.

Aztán aki fizikus, annak nyilván igencsak jól kell érteni a matematikához. De nem ettől lesz valaki matematikus, hanem attól, hogy a matematikán belül felmerülő problémákat igyekszik megoldani, új matematikai összefüggéseket, tételek keres. Einstein ilyet sem nagyon tett. Természetesen használta a matematikát, a speciális relativitáselmélet tulajdonképpen a mechanika geometrizálása, az általános relativitáselméletnél meg kimondottan gondot okozott neki annak a matematikai apparátusnak a megtalálása, amivel az általános relativitáselmélet összefüggései felírhatók, illetve jelentett problémát az általános relativitáselméletből következő egyenletek megoldása. De ettől még nem volt matematikus, ahogy a legjobb autóversenyző bár használja az autót, sőt jól ismeri az autó működését, de ettől még ő nem autótervező.

Einstein fizikus volt, azon belül leginkább elméleti fizikus. Sem csillagásznak, sem matematikusnak nem lehet nevezni.

A videót most nem áll módomban megnézni. De Einstein nem különösebben foglalkozott fekete lyukakkal. Az más kérdés, hogy a fekete lyukak viselkedésének jobb leírásához hozzájárult a relativitáselmélet. Nota bene maga az elnevezés jóval Einstein halála után született, és jó ideig kérdéses volt, hogy valóban létező jelenségről van-e szó, a fekete lyukak létezéséről szóló első bizonyítékok a hetvenes évek elején születtek meg, több, mint 15 évvel Einstein halála, és 55 évvel az általános relativitáselmélet megszületése után. Amúgy a relativitáselmélet többek között magyarázatot adott a Merkúr pályájának a newtoni fizikából számolt pályához képesti csekély, de kétségtelenül fennálló eltérésére is. De ez is csak következménye volt Einstein munkásságának, és nem a kiinduló alapja. Einstein jóval általánosabb problémakörből indult ki, elméleti oldalról kiindulva jutott el a speciális és az általános relativitáselméletig.

Amúgy Einstein a kvantumfizika egyik megalapozója is volt, a Nobel-díjat pont egy ilyen eredmény miatt kapta, szándékosan nem a relativitáselméletért. Az más kérdés, hogy Einstein aztán a kvantumfizika további eredményeit nem fogadta el, a kvantumfizikát hibásnak, de legalábbis hiányosnak tartotta. Mint később kiderült, ebben a kérdésben Einstein valóban tévedett, vagy legalábbis az álláspontja a későbbi ismeretek alapján tarthatatlannak bizonyult.