Kémikusnak vagy matematikusnak éri meg menni? Esetleg mindkettőnek?
Külföldön élek (Észak-Európa), itteni állampolgár is vagyok, itt tervezek továbbtanulni, itteni fórumon is feltettem a kérdést, de gondoltam ide is kiírom.
Itt 5 éves képzések vannak, nincsenek megbontva, az egyetem oldalán azt is olvastam, hogy pl. matematikus felvehet kémiát vagy fizikát alszaknak. De akkor vajon teljesértékű kémikus is lesz? Valahogy kétlem, ha alszak, de egy itt tanuló azt mondta nekem, ha kellően sok tárgyat veszek fel, akkor igen, egyenértékűek lesznek. De mindezt 5 év alatt elvégezni? Esetleg 6 még beleférne, de gondolom 5 év alatt is lehetséges, ha már ilyen létezik. Ez kicsit ködös nekem, mindenképp utána fogok kérdezni az egyetemen, csak kiváncsi vagyok, hogy ti hogy látjátok. Ráadásul még azt is írja az egyetem holnapja,hogy utolsó évben a pedagógiát is fel lehet venni, grátiszként. Itt végképp lefagytam, hogy lehet ennyi mindent besűríteni.
Másik dolog, ha választanom kellene vajon kémikus vagy matematikus érné meg jobban? Eddig kémikusnak vagy orvosnak készültem, de mostanában a matematikus pálya felé húz a szívem. Úgy gondolom azt talán csinálhatnám home officeban is (súlyos beteg vagyok,de a betegségem nem akadályoz egyik szak elvégzéseben sem) és talán "kényelmesebb" lenne,de lehet tévedek.
Rólam: Nőnemű vagyok és elég beteg, le is nyugdíjaztak. 5 nyelven beszélek felsőfokon, nagyon sok minden érdekel, de több okból kifolyólag is a természettudományok felé húz a szívem. 10 tantárgyból fogok emelt szinten érettségizni, illetve 6-t már teljesítettem, még 4 van vissza, ebből 5 nyelv, és benne van a fizika,kémia, matematika is természetesen ezekben. 6 emelt érettségi eredményei 92-100 %. Egyébként kitűnő tanuló vagyok. Versenyszerűen sakkozom és az országomban matekból és kémiából is nyertem már rangos versenyeket, sőt fizikából is. Terveim közt szerepel, hogy akármelyiket is választom PhD-ig meg se állok, ha rajtam múlik. Az orvosira is valószínűleg felvennének, de már kezdek róla letenni, 80-szoros a túljelentkezés és lehet magát a munkát se bírnám fizikailag, de azért még azt se húztam ki a listáról, de jelenleg most azon gondolkodom, mi van, ha oda nem vesznek fel, vagy mi lenne, ha nem elsőnek jelölném.
Az alábbi szakokat tervezem megjelölni: fogorvos, gyógyszerész (itt van 3 éves 5 éves gyógyszerész képzés is, a 3 évest fogom legutoljára jelölni, igaz ahhoz is van mester,de nem tetszik,hogy bontott), kémikus,matematikus,vegyészmérnök, matek, fizika,kémia, infó tanár. Most viszont még is azt kérném tőletek, hogy bár a többi szakkal kapcsolatban is meghallgatom a véleményeket szívesen, koncentráljuk a matekra meg a kémiára.
Nem ez alapján fogok dönteni, de jó minél több szemszögből megvizsgálni a dolgot. Fő kérdésem tehát az, hogy matematikus vagy kémikus szak éri e meg jobban, mint munkakörülmények, mint fizetés, mint "érdekes munkafeladatok" alapján, illetve van e értelme felvenni az egyiket a másik mellé alszaknak? Ha igen, vajon milyen sorrendben lenne jó? Jelenleg nagyon húzok a matematikus szak felé, de azt is olvastam, hogy azzal kapcsolatos alszokat is lehet választani, matematikán belül,akkor gondolom már megérné azt, vagy ha kémikusnak megyek, akkor kémián belül. Nehéz kérdések.
Köszönöm, ha válaszolsz!
válasza:
válasza:Tippeket komolyabb (ember)ismeret nélkül adni felelőtlenség. Néhány szempontot azért sorolok.
1. Alkalmasság. Nem szellemileg, hanem fizikailag. Sokféle súlyos betegség van, ami nem akadályoz a gondolkodásban, viszont egyes foglalkozások fizikai cselekvést is igényelnek. Azt kell végiggondolni, a betegséged miben akadályoz, és ezeket a fogalkozásokat érdemes hátrébb sorolni. Éppen ezért a leendő szakmákban való cselekvéseket kell megvizsgálni. Durva példával: mozgássérült ember is képes bármilyen sport elméleti részét tökéletesen elsajátítani, és lehetne kiváló edző (még mentálisan is). Ám mégsem szerencsés választás, mert ebben a mozgásnak fontos szerepe van. Ugyanígy kinézetre csúnya ember ne menjen tanítónak, mert kifogják csúfolni a gyerekek (de legalábbis nem veszik komolyan - ez életkori sajátosság).
2. Irányultság. Az egy általános dolog, hogy egyeseket egyidejűleg több minden érdekel. Azonban azt érdemes tudni, a mai (és a jövőbeli még inkább) minőségi szakmai munka egyre inkább szűkebb terület mélymegismerését igényli, a sokféle, de nemelég mélyismeret nem versenyképes. Ma és később még inkább specialistákat keresnek, nem polihisztorokat. Nagyon kell érteni például a funkanalhoz vagy a fraktálokhoz, ugyanakkor bocsánatos, ha közen az illető a statisztikához kevéssé ért. Pedig mind matek. A vegyészetben, de bármely másban is ugyanez a helyzet.
3. Stratégia. Az egyetemi képzésben speciális képzést általában 2. 3. évben szoktak választani mindenütt a világon. Ennek oka az, hogy az elején mindenütt a stabil alapok megszerzése a fő cél. Ezért első lépésben azt érdemes firtatni, melyik tárgy művelése közben érzi jobban magát az ember. Ugyanis a későbbiekben ez a jó érzés adja a fő motivációt, az meg az eredményt, ami aztán visszahat. Egyidejűleg nehezebb feladatok megoldása után érdemes elgondolkodni, mi volt könnyű és mi nehéz, mennyire jöttünk izgalomba tőle, azaz mentálisan hogyan érintett. Ez adhat lehetőséget választásokra. A továbbiakban a fakultációt érdemes az adott pillanatban eldönteni, addig ugyanis az ember látja, mi érdekli jobban, mire lesz szüksége az alaptárgy műveléséhez. (zárójelben jegyzem meg, emellett a kultúra minden ágát érdemes valamennyire művelni. Olyan ez, mint egy piramis. A csúcsán egyetlen dolog van, de az aztán alaposan. Azonban minél szélesebb az ismeret (egy szinten), annál eredményesebb a főcél elérése. Komoly matematikai problémamegoldásához valakinek Mozart, másnak Picasso adja a megoldás kulcsát. Minél több ilyen van a repertoárban, annál valószínűbb a dicsőség.)
Tanáraidtól kérdezd a saját véleményüket szakmájukról. Érzéseiket, mit tekintenek benne jónak és hátránynak. Igyekezz minél több információhoz jutni. DE a döntést magad hozd! A jó döntés alapja a sok adat. És dönthet más helyettünk, aza döntés sohasem a miénk, az mindig a döntéshozó érdeke. Ilyen az ember természete. Sok sikert.
1. Gondolkodom rajta, köszönöm a válaszod.
2. Köszönöm a kimerítő választ.
Fizika munkát nem nagyon végezhetek, az kiesik, viszont gondolom annyira egyik sem megterhelő fizikailag, mint mondjuk ládákat pakolni. Mozgásban nem vagyok akadályozott. A sok gyógyszertől azonban némileg lassabb vagyok, mint egészséges társaim, de ezt nem szakember lehet észre se veszi. Valamint rettentően hamar elfáradok, mindenben, a gimit is otthonról végzem, itt lehet online is. Sokszor a hétköznapi dolgok elvégzése is nehezemre esik, de tanulásban igyekszem tartani a lépést.Viszont sok orvossal beszéltem, rengetegen megbánták, hogy orvosok lettek és szinte mindegyikük szerint, fizikailag nehéz bírni az orvoslást hosszabb távon, többségük szerint mentálisan is. Szerintük még egészséges emberek közül se való mindenkinek. Habár azt is mondták, még a fogorvoslás lenne a legkevésbé megerőltető, illetve lehetnék kutató is. Mondjuk néha elgondolkodom rajta, hogy azért a foghúzáshoz is kell technika, de talán erő is. Nagyon gyenge vagyok (166cm, 39kg), habár lehet technikával lehetne pótolni a gyengeségem. Annak ellenére, hogy ilyen gyenge vagyok, sokak szerint kifejezetten szép, szerintem átlagos, gondolom általánosságban írtad, de attól nem félnék, hogy csúfolnának a diákok. Viszont az is igaz, hogy a tanári az csak amolyan biztonsági szak a legvégére, a 3 éves gyógyszerészeti előtt, ha matek vagy kémia szakra megyek, akkor meg biztonság kedvéért elvégzem a pedagógiát is,hogyha máshol nem kapnék munkát, akkor taníthassak, de nem szerepel a terveim közt általános iskolában vagy gimnáziumban tanítani. Viszonylag sok matematikust ismerek, szinte mind iszonyatosan jól keres, még is a legsikeresebb köztük azt mondta ő megbánta, hogy nem orvos lett, mert ő szeretne az embereknek közvetlenül segíteni. Ez bennem is megvan, de sokszor úgy érzem a betegségem miatt ez már sok lenne nekem, előtte el se tudtam volna képzelni, hogy ne orvos legyek. Utána a gyógyszerészetet tűztem ki magamnak célul, de nem rég meg megtetszett a matematikus képzés is. Nehéz az elsőtől,vagy az első kettőtől elvonatkoztatnom, mert évekig azokra készültem. Így lehet maradnak is első kettő helyen, de jelenleg kicsit megtorpantam.
Összességében valószínűleg nekem minden szak nehéz lenne,hisz rettentő hamar elfáradok, a tanulásban is, és bár annak ellenére, hogy sosem dolgoztam nagyon szép nyugdíjat kapok, nem szeretnék itt megrekedni, szeretnék próbálkozni és előbbre jutni. A tanáraimmal is próbálok erről minél többet beszélgetni és az orvosommal is.
Várom a további véleményeket!
válasza: válasza: válasza:A több nyelv ismerete a globalizáció korában természetes igény (sajnos Magyarországon ez még mindig nem igaz). Természetesen van sok olyan tudományterület is, amely egyfajta interaktivitást igényel, azaz szomszédos területek meglehetősen jó ismeretét.
Valójában nagyon sokféle munkafajta van, egyetlen közös bennük az, hogy az a művelője lesz kapós, sikeres és megfizetett, aki profi a maga területén. Hogy az ember melyiket választja, azt a lehetőségek és a saját irányultsága dönti el. Van, hogy több megoldás is létezik, van hogy egy is alig. Ezért sem lehet valakinek közvetlen ismeret nélkül felelősen javaslatokat adni. Ötleteket annál inkább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!