Mi alapján határozható meg egzakt módon egy test tömege, ha a súlya relatív? Hogy beszélhetünk abszolút tömegről, ha a vonatkoztatási rendszer változhat?

1. Például egy ismert tömegű tömeggel vett ütközéséből, vagy kétkarú mérleggel, vagy ismert rugóállandójú rugóval rezgeted, stb stb stb ki lehet mérni, ha ezt érted "egzakt módon" alatt.

2. Így van definiálva egy rendszerben mozgó test tömege, hogy legyen annyi a tömege, amennyi abban az inercia rendszerben a tömege, amelyikben ő áll.

1 ugyanakkora gravitációnál más a súly.

2 minden tömeggel rendelkező tárgynak van gravitációja, csak nagyon, NAGYON kicsi, de minnél nagyobb egy tárgy tömege, annál nagyobb a gravitációja.

3 minnél nagyobb egy tárgy tömege, annál mehezebb megváltoztatni a mozgását (Newtom 3. törvénye). Tehát még az űrben is könnyebb ellökni magadtól egy labdát, mint egy vasgolyót.

Én csak egy laikus vagyok, aki utánanéz annak, ami érdekli, nem egy szakember, de ha van nálad egy tárgy, aminek tudod a Földön a tömegét (akár te magad), és megméred az adott helyen, akkor megkapod az adott hely gravitációját, így ha megmérsz egy tetszőleges súlyú tárgyat, akkor ki tudod számítani, hogy a Földön mekkor lenne a súlya, az alapján pedig a tömegét.

Ennél biztos van jobb módszer, de szerintem ez is megteszi.

[link]

"Tömegek összehasonlítása. Ebben az esetben a mérendő tömeget egy vízszintes kétkarú emelő, vagy arra visszavezethető mechanizmus egyik végén elhelyezett serpenyőbe helyezik, az emelő másik végén lévő serpenyőbe pedig annyi ismert tömegű súlyt raknak, amivel a mérleg egyensúlyba kerül, vagyis nem billen egyik oldalra sem. Ha az emelő két karja egyenlő hosszú, a súlyok ismert tömegének összege a mérendő tömeggel egyenlő. Vannak olyan mérlegek, mint a piaci gyorsmérleg vagy a mechanikus tizedesmérleg, melyeknél a kararány és súlyok tömegének szorzata adja a mérendő tömeget. Az ilyen mérlegek a helyi gravitáció nagyságától függetlenek, a Holdon is helyes eredményt adnának."

Belerakod az egyik tálba a testet, a másik tálba meg addig pakolod az ellensúlyokat, amíg vízszintes nem lesz a kar.

A te problémád kérdező, nem ez.

A test tömege az a tulajdonság, amely befolyásolja, hogy eg adott erő hatására a test mennyire gyorsul. Ez a II. Newton törvény, F = m*a. A tömeg a test kizárólagos tulajdonsága. Úgy, ahogy a te tulajdonságod, hogy mondjuk kék a szemed, két lábad van és hasonlók. Ez nem relatív.

A test súlya pedig az az erő, amellyel a föld vonzza ezt a testet: F=m*g. A g gravitációs érték a földre jellemző (vagy egy ugyanilyen tömegű és méretű testre). Ezért a holdon ennek a testnek a súlya más, mert más a holdnak a gravitációs vonzása (minthogy más a tömege).

A tömeg kimérésére a Newton törvény alapján számos módszer lehetséges, de a lényeg, hogy te kevertad a súlyt a tömeggel, holott ez két fogalom.

6: Egy test tömege bárhol megmérhető, és mindig ugyan az lesz. Igazából nem értelmezhető az, hogy a "holdon", mert akár a közelben van a hold akár nem a tömeg ugyan az lesz.

F = m * a átrendezve m = F / a

Egy állandó eővel huzunk egy testet, és közben meghatározzuk a gyorsulását, akkor a képletből megkapjuk a tömeget.

Kint vagynk az űrben, és egy rugos erőmérővel egyenes vonalban huzunk egy tárgyat, és ugy huzzuk, hogy az erőmérő mindig ugyan annyít mutason, tehát a húzóerő fix. És közben kivülről mérik a gyorsulásunkat, látják mennyi idő alatt mekkora távolságot teszünk meg, igy kiszámolható a sebeség és a gyorsulás. A gyorsulásból, és a fix erőből pedig meghatározható a tömeg.