Várhatóan fedeznek fel még új kémiai elemet, ami bekerül a periódusos rendszerbe?

Az a baj az ilyen elemekkel, hogy teljesen instabilak, felezési idejük a másodperc törtrészének törtrésze, ezáltal nagyon nehéz az ilyen anyagokat vizsgálni. Esetleg ha képesek lesznek megfelelő nagyságrendben előállítani az anyagból, akkor felfedezhetővé válik.

Illetve van egy elmélet a „stabilitás szigetéről”, amely szerint előfordulhat, hogy egy bizonyos elektronszám után újra stabillá válnak az elemek.

@2: Nem azért csinálják az elemeket, hgoy bármi gyakorlati haszna legyen. Azért, hgoy az ilyen kérdéseket megválaszolják.

"a plutoniumnál nehezebb stabil atommagot nem lehet létrehoz, mert a túl sok proton, túl erősen taszitja egymást, és ettől instabil a mag." Bocs, de ez eléggé buta kijelentés. Egyrészt már bőven túl vagyunk a plutóniumon, másrészt pedig a magban lévő protonok nem igazán taszítják egymást, mivel nem is igazán vannak benne. Legfeljebb a középiskolában.

#5

Hát hol vannak azok a protonok, ha nem az atommagban?

Elvileg már max csak párat fogunk felfedezni.

A legelvetemültebb elmélet szerint is csak kb 200 elem létezhet

@6: Ahol a tojás, miután megemésztetted.

A transzurán területen a szó klasszikus értelmében nincs stabilitás. A plutónium sem az. Ellenben az "elég hosszú", azaz pár tizedmásodpercnél hosszabb felezési idejű elemeket a stabil szóval szokás illetni. Ilyenek pedig elég sokan vannak. Amerícium, berkélium, kalifornium, fermium, einsteinium, mendelévium, stb...