Hogyan kell kiszámolni a protonok, az elektronok és a neutronok számát a periódusos rendszerből?

rendszám=proton=elektron

Tehát az elemi lítiumnak 3 a rendszáma,így egy lítium atomban 3 proton és 3 elektron van.

protonok száma = rendszám

protonok + neutronok száma = tömegszám (tömegszám - protonok = neutronok)

protonok száma = elektronok száma (mivel kifelé az atom elektromosan semleges)

A rendszám és a tömegszám(relatív atomtömeg) szerepel a periódusos táblázatban, a rendszám mindig kisebb, mint a tömegszám(vagy legfeljebb egyenlő a hidrogén esetében), szóval nem lehet összetéveszteni.

Értelemszerűen a proton és elektronok száma szükségképpen egyezik, különben töltése lenne az elemnek, azaz ion lenne.

Tehát ahogyan előttem nagyon bölcsen leírták:

Rendszám = protonszám = elektronszám.

A neutronszámot a tömegszám és a rendszám különbsége adja:

Bór esetén: {tömegszám}-{rendszám} = 11-5 = 6

Megj.: A tömegszámot kerekíteni kell!

Így hogy ezt már tudod,gyakorold:

Hány elektron van egy urán atomban?

Hány proton van egy urán atomban?

Becsapós:D

Mennyi egy neon atomban az elektronok és a protonok összege?

Mennyivel kevesebb elektron van egy magnézium atomban,mint elektron?

Az 5-ös arra akart rámutatni, hogy a fent leírtak FŐCSOPORTBELI elemekre vonatkoznak. A főcsoportokat római számmal jelölik és függőlegesen vannak a periódusos rendszerben.

főcsoportok úgy helyezkednek el, hogy az első két oszlop és az utolsó 6 oszlop. A jobb érthetőség kedvéért leírom mindegyik első elemét: Hidrogén(H), Berillium(Be), Bór(B), Szén(C), Nitrogén(N), Oxigén(O), Fluor(F), Hélium(He).

Kedves Kérdező!

Az előttem írtakhoz kiegészítés. A rendszám kiolvasható a periódusos rendszerből (az elem sorszáma), a tömegszám viszont nem, mivel egy elemnek több izotópja (több, eltérő tömegszámú változata) lehet. A tömegszámot az elem vegyjelénél a bal felső sarokban szokták leggyakrabban jelezni. Itt a 12-es tömegszámú szén esetén láthatod):

[link]

(Alternatív, nem hivatalos jelölés: C-12)

Például a bór esetében valóban a 11-es tömegszámú a leggyakoribb izotóp, amiről a 2. válaszoló írt, de a bóratomok kb. 20%-át adják a 10-es tömegszámú bórizotópok, amikben csak 5 neutron van (természetesen továbbra is 5 proton és 5 elektron mellet, hiszen az egy elemen belül megegyezik).

[link]

Szóval ha a feladatban a neutronok száma is kérdés, valamilyen módon meg kell adni a tömegszámot.

#3

"a tömegszám(relatív atomtömeg) szerepel a periódusos táblázatban"

A tömegszám és a relatív atomtömeg nem ugyanaz. A relatív atomtömeget valóban fel szokták tüntetni a periódusos rendszerben, a tömegszámot (a fentiek miatt) általában nem. A leggyakoribb izotóp tömegszáma leggyakrabban megegyezik a relatív atomtömeg egész számra kerekített értékével, de még ez sem mindig igaz.

#4

"Megj.: A tömegszámot kerekíteni kell!"

A tömegszám definíció szerint egész szám, így nincs értelme kerekíteni (nem is kell). Mint fentebb írtam, a relatív atomtömeg kerekítése segíthet a tömegszám becslésében.

#6

"Az 5-ös arra akart rámutatni, hogy a fent leírtak FŐCSOPORTBELI elemekre vonatkoznak."

A fentebb leírtak az összes elemere igazak, azokra is, amik a mellékcsoportokban vannak.

"Szép tantárgy ez a kémia, öröm ezt tanulni!"

Tök jó ezt így olvasni❤️

Sokan úgy néznek a kémiára,mintha egy démoni cucc lenne.