A Jupiteren van a vihar, amit szemnek neveznek , az mindig nagyjából ott van, azt látni mindig?

Annak a foltnak ciklusai vannak, színmélységben-méretben. Néha totál elhalványul, néha sötétedik. Mérete, formája is kissé változik.

A forgási ideje kb. megegyezik a bolygó ÁTLAGOS forgási sebességével. Azért átlagossal, mert a különböző mélységű felhőrétegek forgási sebessége is eltér, a mag meg, ha van, valószínűleg szintén más tempóval forog.

Éppenséggel a vörös folt látható teteje (és ezek szerint a mélyebb része is) lassabb, mint az azt körülvevő felső felhőrétegek, azok folyamatosan körülfolyják, jobbról-balról kikerülve.

Ez olyan, mint egy iszonyatosan nagy, a Földnél is nagyobb, mélyre nyúló tornádó.

És öregebb, mint a Földön a csillagászat történelme.

#6:

Ez egy mélyről jövő "tornádótölcsér".

Azok is simán fennállnak addig itt a Földön, amíg van folyamatos melegebb levegő utánpótlás alulról és nem ütköznek semmibe, ami szétzilálná.

ennél az energiautánpótlás adott, nincs mibe ütközzön és rohadt nagy.

Ha egy földi tornádó átlagos élettartamát beszorzom azzal, amennyivel a vörös folt nagyobb, elég szép élettartam jön ki.

#5, #7 azon túl, hogy a tornádó is egy légköri örvény, más közös vonást nem igazán mutatnak. a nagy vörös folt az átmérőjéhez képest nem igazán mély (két nagyságrenddel szélesebb, mint amilyen mély), a határán alig van anyagáramlás, inkább csak úgy forog magában. ha már mindenképp földi analógia kell, még mindig jobban hasonlít egy nagyon hosszú életű hurrikánra, mint tornádóra.

a méretarányokat szorozgatni az élettartammal pedig végképp értelmetlen.

"még mindig jobban hasonlít egy nagyon hosszú életű hurrikánra, mint tornádóra"

legyen. Az ok azonos.

"a méretarányokat szorozgatni az élettartammal pedig végképp értelmetlen"

Nem értelmetlen. Csak nincs pontos egyenes arány.

Egyértelműen a nagyobb méret, tömeg nagyobb mozgási energiát hordoz, ezért tovább mozog.