Szerintetek a tudomány a felelős az egyre jobban terjedő nihilizmusért, mentális betegségekért és magányért?

Nem nagyon tudom, mi a nihillizmus (persze tudom, mit jelen maga a szó), de a tapasztalataim szerint az ateistákat bélyegzik vele a vallásosak. Azt tartják ui., hogy a hitetlenek szívében nem lehet igazi szeretet, viselkedésüket nem kormányozhatja igazi erkölcs, mert ezek a dolgok olyan frankó magasabb rendű dolgok, melyek tudományos vizsgálódás “trágyát” nem képezhetik, mint olyan. De hát képezhetik, bizony. Egyébként ez nem is releváns. Aki nem hisz istenekben az csak annyiban különbözik a vallásosaktól, hogy nem hiszi, hogy az erkölcsi szabályok isteni eredetűek, hanem azt gondolja, hogy azokat az emeri társadalmak munkálták ki. Ez nem nihill, ettől még vannak azok a szabályok, és be is tartják őket a legtöbben. Igaz, nem istenfélelemből, hanem józan megfontolásból, már ha… A szeretet, na azt nagyon imádják misztifikálni! Különösen, hogy a kereszténység eléggé dicsekszik is vele, hogy ő a szeretet vallása. Én merőben csodálkoznék, ha lehetne építeni egy amométert, amivel mérhetővé válna, kiben mennyi szeretet van, és az derülne ki, hogy az ateistákba kevesebb, a vallásosakban több lenne. Történelmi tapasztalatunk nem erre utal.

Egyébkénk ami a tudománykritikát illeti, nincs azzal semmi baj, sőt a tudományos gondolkodás tkp. szinonímája a kritikai gondolkodásnak. Nincs olyan tantárgy, hogy tudományos apologetika, szemben azzal, hogy a teológia egyik fejezete az apologetika, amit a valláskritikával szemben fejlesztettek ki “magas” szellemi szinvonalon. Nekem volt ilyen tankönyv a kezemben, végig is olvastam, hogy “Katolikus hitvédelemtan”.

> Ez nem nihill, ettől még vannak azok a szabályok, és be is tartják őket a legtöbben. Igaz, nem istenfélelemből, hanem józan megfontolásból, már ha…

Ez amúgy érdekes kérdéskör. Ha megnézzük a világi törvényeket, abban pl. a lopás bűncselekmény. De ki az erkölcsösebb? Az, aki azért nem lop, mert tart, hogy ha lebukik, akkor a törvény lesújt rá? Vagy az, aki azért nem lop, mert belátja, hogy ez helytelen, aki képes átérezni annak a szemszögét is, akit meglopna, így akkor sem lopna, ha 100%-ig biztos lenne benne, hogy megúszná? Szerintem nem kétséges, hogy ez utóbbi.

Akkor ha valaki az erkölcsöt Isten akaratának gondolja, és nem tudja elképzelni azt, hogy egy ateista is lehet erkölcsös, az eléggé sajátos. Ha valaki csak azért erkölcsös, mert fél Isten büntetésétől, vagy reménykedik Isten jutalmában, az inkább csak elbábozza az erkölcsöt. Ha valaki azt gondolja, hogy Isten létének elvetése az erkölcs hiányát vonja maga után, az nekem azt jelenti, hogy ő pont ebbe a kategóriába tartozik, csak elbábozza az erkölcsöt, valójában nem válik benne tényleges belátássá, amit akkor is követne, ha sem jutalom, sem büntetés nem függne ettől.

"Miért lenne nehéz belátni azt, hogy amit rendszeresen gyakorolsz abban egyszerűen jobb leszel?"

Ettől még nem leszek vallásos, de tetszik az érv, elismerésem.

"A vallásik civilizálták ki az embert (...) nélküle nincs civilizáció."

Egy svájcibicskával a zsebemben nem hiányzik a pattintott marokkő.

,,A vallásik civilizálták ki az embert, állatból tették emberré őket, tehát most ne legyünk ennyire magas lovon a vallással szemben mert nélküle nincs civilizáció."

Sokkal könnyebb összefogni úgy embersportokat, hogy van egy közös babonarendszer, ami mindenkit érdeklő témákra ad választ (Pl: Miért vagyunk itt, mi lesz, ha meghalunk, stb.) És még az alapból erkölcstelenebb embereket is rákényszeríti vagy megtanítja a morális cselekedetek betartására.

Meg lehet gyönyörűen figyelni, hogy miben hasonlítunk is miben különbözünk a többi állathoz képest. És azt tapasztaljuk, hogy az egyedülálló absztrakciós készség, intelligencia, és fejlett kommunikációs készégeken kívül nemigazán van olyan dolog, amiben különlegesek lennénk. De ezek pont elegendőek ahhoz, hogy rendkívüli módon képesek legyünk megfigyelni és megérteni az érzékszerveinkkel észlelt világot. És ha ez már megvan, akkor természetesen a vallások is kialakulnak, hiszen egyre összetetteb babonákban fogunk hinni, amik idővel vallásokká mémesednek.

De nem ez kell leginkább a civilizációk kialakulásához. Ha a racionalitás kutatás vággyal párosul egyes embereknél, akkor akarva-akaratlanul is rá fog jönni valódi összefüggésekre is a világban, amik sokkal sikeresebbek tudnak lenni, mint egy hit valamiben. Hiszen a valódi tudás segítségével eszközöket lehet készíteni és olyan munkafolyamatokat kitalálni, amik növelik a termelést vagy az egészég megőrzését. Egy ilyen közösség biztonságot és kényelmet biztosit, aminek a fenntartása az egész közösség érdeke lesz. Tehát magától próbál fennmaradni. Sőt! fejlődni.

Egy civilizáció kialakulásához rengeteg szakma közös alkalmazása szükséges. A szakmák kitanulásához pedig nem vallásos hitre van szükség, hanem tudásra...

29! Nana! azért ne lovad bele így magad! Két napja még azt se tudtad, hogy mi fán terem a tudomány. Sokat kell még tanulnod az emberréválás folyamtáról. Tényeket! Amik bizonyítva lettek.

Sajnos az emberré válás folyamtában nincs szerep Istennek. De a világ létrehozásban talán igen. És ha tényleg Isten csinálta a világot, akkor különösen jó, hogy a tudományos eredményeket vizsgálod meg. Azok ugyanis sokkal jobban megalopottak, tehát sokkal jobban leírják Isten munkáját is, mint bármi más! :)

Tök mindegy, hogy hívő, ateista, nihilista, hedonista, stb. vagy. A tények azok tények. És a tudomány tényekkel dolgozik csak. Szóval ha Isten csinálta a világot, akkor Istent is fogja megtalálni.