Van e felső határa az elektromágneses mező intenzitásának a fizikai vákuumban?
A probléma az extrém méretű lézerberendezésekkel kapcsolatosan merült fel bennem. Vegyünk egy szemléletes példát:
Nincs elméleti akadálya akár egy km-es átmérőjű kilépő-optikával rendelkező lézerberendezés megépítésének, mely impulzusüzemben a végső alkalmas mértékig terheli a kiléptető dielektromos közeget. (Nem írok számokat, de erre is lehet becsléseket adni.)
Az optika igen nagy térszögben (akár közel félgömbben - vagy akár teljes gömbben) fogja be a fókuszt. Az optikai ismereteink szerint így a fókuszfolt közel a hullámhossz méreteit is elérheti - minden különösebb probléma nélkül. Paraszti józan ésszel feltételezhető tehát, hogy az elektromágneses mező intenzitása így elvileg minden határon túl fokozható.
A gyakorlatból viszont tudhatjuk, hogy a dolgoknak igen is határai vannak a valós világban. Világos, hogy egy kozmikus méretű berendezés esetén megoldhatatlan lenne a hullámfront precíz alakjának a biztosítása. De pl. az említett km-es méretű optikánál ez a feladat megoldhatónak tűnik egy femtoszekundumos impulzus erejéig. Mi történhet ilyenkor a fókuszban?
A példa nem teljesen légből kapott, hisz pl. a NIF és hasonló berendezések nagy teljesítményű nyalábjait fókuszálással kondicionálják, hogy precíz hullámfront érje a meglehetősen összetett kimeneti optikát. Már a NIF berendezésénél is elég extrémnek tűnnek az arányok. De valójában hol van a lehetőségek határa?
A kérdésre elsősorban képzett szakemberek válaszát várom - nem poénokat.
(Egy átlagemberhez képest képzettnek számítok, de eléggé hézagosak az ismereteim a modern elméleti fizika "haladóbb" eredményeit illetően.)
válasza:"Úgy látszik gyenge iskolába jártam, mert teljesen hülyének érzem magam a kvantum-elektrodinamika fogalmát illetően."
Miért, hol tanítják ezt alapképzésben? Szerintem sehol. :D
Jobb egyetemeken illene a kvantumfizika előadás-sorozaton rendesen elmagyarázni ezeket a dolgokat a diákoknak. Hisz pl. az első fizikakurzust a (normális, tehát nem menedzserképző) tudomány és műszaki egyetemeken azzal kezdik, hogy kitárgyalják az univerzum határait térben és időben, stb..
Nem kizárt, hogy tettek ilyesmiről említést anno, de én csak arra emlékszem a kvantummechanikát illetően, hogy a legelemibb didaktikai elveket is magasról lesz@ró pszichopata szakmai kisisten 2-szer telefirkálta a táblát a legnagyobb előadóteremben, olvashatatlan és értelmezhetetlen szimbólumokkal. (Az illető amúgy hivatalosan a "fizikaoktatás didaktikája" katedráról kapta a fizetését.)
Ezt a teljesítményt csak a matek-analízist oktató tanár múlta felül - ő 5-ször képes volt telefirkálni az ország egyik legnagyobb előadótermi tábláját. Elnézést kérek, hogyha a kommentjeim egy lelki sérült ember benyomását keltik - hisz az lenne a csoda, ha mindezt teljesen ép elmével túléltem volna!
válasza:Gondolom a NEM szakirányú képzéseknél elég széles ecsetvonásokkal kezelik a témát.
Én spec gépészként természetesen nulla ilyen irányú oktatást kaptam.
Gondolom a kifejezett szakirányoknál jobb a színvonal.
Nem kizárt, hogy sok helyen a tanárok is a kvantumfizika "ne gondolkodj, számolj" sztereotípiájában kezelik a dolgot.
válasza:Kugelblitz feketelyukak? Úristen - kik járnak ide olvasgatni az agymenéseimet?
Amúgy most olvasgatom, hogy komoly projektek vannak a Schwinger-effektus kísérleti vizsgálatára:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!