Ma láttam valahol, hogy égett az úthoz közeli dzsumbuj, bokrok, fák.
Ilyenkor mikor nincs forróság, hogyan gyulladhat meg az aljnövényzet? Feltéve hogy nem gyújtogatás volt. Illegálisan lerakott szemét között valami gyúlékony anyag ami belobbanhatott? Vagy mi okozhat olyat hogy idővel magától meggyullad?
Eldobott cigicsikk, vagy ha illegálisan lerakott hulladékról van szó, lehet közte tűzveszélyes, robbanásveszélyes anyagok.
2021. nov. 18. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 anonim válasza:
A lehullott növényi részeket baktériumok bontják le, ez egy hőtermelő folyamat. Ha nagyon intenzív a folyamat és egyúttal nincs hova elvezetni a hőt, bekövetkezhet öngyulladás. De ehhez sok körülménynek passzolnia kell. Leginkább nagyobb tömegű, megfelelő nedvességtartalmú, szálas szerkezetű növényi anyag felhalmozódása esetén (pl. széna, komposzt) jelenthet kockázatot.
Tegyük hozzá, a szabadtéri tüzek java része emberi gondatlanságból keletkezik, a maradék túlnyomó többsége pedig villámcsapás eredménye, szóval ha random helyen égni látod a növényzetet, akkor nagyon kicsi az esélye, hogy öngyulladás következményét látod.
2021. nov. 18. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
4/12 anonim válasza:
Nem tudom elképzelni, hogy ne emberi eredetű legyen. Ahhoz hogy valami növényszerű meggyulladjon, tuti kell 200-250 fok. Nyáron is csak a villámlás gyújtja meg, mert még szárazságban sem, a tűző napon se gyullad meg csak úgy valami.
Vagy például elég egy hajnalról megmaradt szerencsésen (?) elhelyezkedő vízcsepp (páralecsapódásból) és egy megfelelő helyen lévő száraz levél, mohadarab, és a Nap. A vízcsepp mint gyűjtőlencse működik, és máris megvan a tűz...
2021. nov. 19. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 anonim válasza:
#6 A gyakorlatban már annak is nagyon kicsi az esélye, hogy egy harmatos reggelen a vízcsepp közvetlen közelében levő (a csepp szélétől legfeljebb kb. néhány milliméterre eső) fókuszpontban száraz növényi anyag legyen. De még ha van is, a fejlődő hőtől maga a vízcsepp párologni is kezd, megváltozik az alakja és ezzel a fókuszpont helye. Szóval mondjuk inkább úgy, a vízcseppel optikailag egyező viselkedésű gyűjtőlencse képes tüzet gyújtani.
2021. nov. 19. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
8/12 Wadmalac válasza:
#7:
Az általad elképzelt reggelhez képzeld hozzá azt is, hány darab vízcsepp van jelen hány ilyen-olyan helyen.
Az atyaúristen meg nem mondja az esélyarányokat.
Bizonyára így is kicsi, de nem lehetetlen.
Ha mondjuk globálisan csak két ilyen tűz keletkezik évente, az is azt jelenti, mondjuk 10^23 darab vízcsepp próbálkozásából kettő bejött. Elég alacsony arány. Mégis van két bozóttüzed.
2021. nov. 22. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
9/12 anonim válasza:
#8 Mivel nem fizikai képtelenség, teljességgel kizárni nem lehet. De ha olyan ritka, mint a lottóötös, akkor gyakorlati szempontból felesleges foglalkozni vele. A természetben keletkező tüzek okainak körében annyira domináns a villámcsapás, hogy a szakma szinte kizárólag ezzel foglalkozik. Még a szóban forgó öngyulladást sem említi túl sok forrás, mert a villámcsapásokhoz képest elhanyagolható, nincs jelentősége, a szükséges speciális körülmények leginkább emberi tevékenységekhez köthetően jönnek létre (a vadonban nincsenek szalmabálák). A #6-os válaszadó ezzel szemben úgy tálalta a napfény vízcsepp általi fokuszálását, mint egy triviális okozóját a természetes tüzeknek.
2021. nov. 22. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
10/12 Wadmalac válasza:
" De ha olyan ritka, mint a lottóötös, akkor gyakorlati szempontból felesleges foglalkozni vele."
Pont annyit is foglalkoznak vele, mert még kivédhetetlen is.
"A #6-os válaszadó ezzel szemben úgy tálalta a napfény vízcsepp általi fokuszálását, mint egy triviális okozóját a természetes tüzeknek."
Azt látsz bele, amit akarsz, de egy "például" nem takar valószínűségeket.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!