Ha egy idegen bolygón kék vagy piros a növényzet, hogy fotoszintetizálnak?

Feltételezve, hogy máshol is van élet, az a valószínűbb, hogy más bolygón nem létezik a földi értelemben szorosan vett növény. Más körülmények közt egész más lesz az élet alapja, nem pont a szén meg az oxigén meg ilyesmi gyakori földi dolgok.

A földön is vannak baktériumok, amik nem a fényből nyerik az energiájukat, hanem mondjuk kénből vagy hidrogénből. Más bolygók esetén elképzelhető, hogy ezek valamelyike fejlődött aztán olyan élőlényekké, amiket, a földi besorolást alapul véve, növényeknek kell neveznünk.

[link]

Nincs köze a színnek a fotoszintetizáláshoz.

[link]

Attól függ, hogy a bolygó csillaga milyen hullámhosszú fényt sugároz.

A Földön ezért zöldek a növények, mert itt optimális az elnyelés.

Tehát a Nap fehér fényben ott van kb minden szín, a növények pedig elnyelik viszont a zöld fényt visszaverik.

Ha mindent elnyelne feketék lennének a növények, mint a napelem...

"A Földön ezért zöldek a növények, mert itt optimális az elnyelés."

Bocs, de nem. Azért zöldek általában a növények, mert a klorofill-A kékeszöld, klorofill-B sárgászöld színű, azaz ezeket a fényhullámhossz tartományokat veri vissza.

Viszont egy idegen bolygó Napja - mint a #4-es jól írja - más spektrumú lehet, azaz pl. nem olyan forró mint a Nap. Ezért "vörösebb", kisebb "kék" (és rövidebb hullámhosszú) összetevővel. Ott nyilván más fajta molekulák "gyűjtik" az energiát, ezért a visszavert összetevők is más színt adnak.

Nem utolsó sorban, a környezet másmilyen megvilágítási viszonyai is erősen befolyásolnák, mit milyen színűnek látnánk ott.

[link]

Azt már a fene se tudja, hogy oxigént termelne-e.

[link]

dellfil

#3 Válaszadó! Attól tartok tévedsz.

A dísznövények anyagcseréje ugyanolyan mint a többié. A leveleik azért bíborszínűek, mert a növény nagy mennyiségű antocianin nevű festékanyagot is termel a klorofill félék mellett.

[link]

Ha nem hiszed, csinálj egy kromatográfiás kísérletet jövőre! Most november vége van az idei klorofill már nagyrészt elbomlott.

A kromatográfia alapelve, hogy az oldószerek a különböző molekulákat különböző sebességgel szállítják. Persze ez függ az az alkalmazott közegtől is. Valaha régen, mikor diák voltam kémia gyakorlaton alumínium-oxiddal töltött üvegcsőben választottuk szét a klorofill fajtákat. Az alkalmazott közeg lehet sok más is speciális papír, közönséges papír, egyszerű iskolai kréta is:

https://www.youtube.com/watch?v=eePji-BwQVI

https://www.youtube.com/watch?v=hDLRvPrSWxU

Bővebben a témáról:

[link]

* * * * * *

Vissza az eredeti témára!

Mondjuk űrhajóra pattanunk! Találunk egy steril, de élhető bolygót amely a Naptól eltérő színű csillag körül kering. Jól megszórjuk földi algákkal, zuzmó, és páfrány spórákkal, esetleg egy zsák fűmagot is kiszórunk.

Majd türelmesen várunk néhány százezer évet.

Visszatérve valószínűleg azt tapasztaljuk, hogy a növények ugyanazokat a klorofill-féléket használják más arányban.