Helyes a kvantum összefonódás lentebbi linken található leírása? A másik objektum "megváltozását" nem tudom értelmezni.

Az az információ, hogy a réseken ment át.

Ez már bőven megváltoztatja a viselkedését.

"Az az információ, hogy a réseken ment át."

Fenét. Akkor az is elegendő információ, hogy létezik.

"A kétrés kísérletet én is egyértelműen mérésnek értelmezem."

Rosszul, mert ha az lenne, SOSEM lenne interferenciakép.

Márpedig az információ, hogy a réseken ment át.

Ráadásul mindkettőn, mert különben nem lenne interferencia.

Attól tartok, itt a témába jóval mélyebben bele kell menni, hogy a félreértések ki legyenek radírozva, elismerem, hogy az időhiány miatti félmondatos válaszaim erre kevesek voltak.

Igyekszem holnap több időt belefektetni. Talán addig jön más is, aki jobban kifejti.

Mondtam: ezt úgy lehet elképzelni, hogy egyetlen részecske van, amelyik növekszik.

Ha valahol megbököd, akkor kiesik belőle ez a két részecske. Egyszerre.

Összefonódott állapot esetén a két részecske egy rendszert alkot bármelyik részecske állapotának mérése előtt, és egyik részecskének sincs saját, önálló, a többi részecskétől független kvantumállapota. Pl. mérés előtt a rendszer spinállapota az alfa nevű állapottal jellemezhető:

|alfa> = 1/gyök(2) * (|+,-> - |-,+>)

Ha az 1. részecske spinmérése után pedig mondjuk azt tapasztaljuk, hogy z spinje "+", akkor ebből rögtön tudjuk, hogy a másodiké csakis "-" lehet.

A lényeg az, hogy mérés előtt külön-külön a részecskéknek nincs saját állapotuk, csak a két részecskéből álló rendszer együttesen jellemezhető egy koherens szuperpozícióval oly módon, hogy csak az egyik részecskén (azaz a rendszer egyik felén) végzett mérés eredményéből a másik részecskén (azaz a rendszer másik felén) EZT KÖVETŐEN végzett mérés eredménye 100%-os valószínűséggel egy ismert állapotot adNA, HA A MÉRÉST ELVÉGEZNÉNK.

Ez a fenti |alfa> állapotra teljesül. Ezt jelenti az összefonódás: a rendszert alkotó részecskék olyan koherens szuperponált állapotát, amely nem bontható fel az alkotórészek állapotainak szorzatára.

Konyhanyelven arról van szó, hogy a teljes rendszer nem úgy kapható meg a részeiből, hogy gondolatban egymés mellé téve formálisan együtt kezeljük őket, azaz nem függetlenek egymástól, hanem egy múltbeli kölcsönhatás következtében az egyes részecskéken kapható lehetséges mérési eredmények (részállapotok) a másik részecskéken végzett mérésnek csak bizonyos más eredményeivel (részállapotaival) együtt fordulnak csak elő.

Jó példa erre Schrödinger macskája: az "atom elbomlott" és a "macska halott" állapotok csak együtt fordulnak elő, ahogy az "atom nem bomlott el" és a "macska él" állapotok is. E kettő koherens szuperpozíciója jellemzi a macskát a doboz kinyitása előtt. Ha az atomon vagy a macskán külön végeznénk egy mérést, abból rögtön tudnánk a másik részrendszer állapotát is.